CÍMEREK

A lovagok harcmezőn való megkülönböztetésének érdekében a hadijelvények speciális rendszere alakult ki, melyet összegezve címertannak is hívunk. Minden nemesember számára megkülönböztető jelvényt készítettek, melyet aztán pajzsán, címerén és pecsétjén viselhetett. A hadijelvénnyel díszített köpeny címerként lett ismert, azonban ezt a kifejezést ma magára a megkülönböztető szimbólumra értjük. Egy önálló és független szervezet, a Heraldok Kollégiuma készítette el az egyedi címereket, gondoskodván arról is, hogy ne legyen két egyforma közöttük. Minden ilyen jelvény képét és tulajdonosának kilétét egy nyilvántartó könyvben örökítettek meg.

A címereket egyik generáció a következőre hagyományozta át, és gyakran a házasságok révén módosult rajzolatuk. Bizonyos minták és ábrák az adott ország királyi családja számára voltak fenntartva. A késő középkortól kezdődően pedig már a városok, céhek és prominens, de nem nemesi származású polgárok számára is engedélyezték a címerek használatát.

A csatamezőn azonban a címerek mindig is a harcosok megkülönböztetését szolgálták, a vértbe öltözött lovagról csak e hadijelvények alapján lehetett megállapítani, hogy az ellenséghez tartozik-e, vagy pedig szövetséges fél, emellett a méltó ellenfél kiválasztásához is segítséget nyújtottak. A heraldok amellett, hogy listát készítettek a harcoló felek hadijelvényeiről, semlegesnek számítottak és ilyen módon közvetíthettek a két sereg között, gyakran az üzenetváltások is közreműködésükkel történtek. A csaták után pedig az ő szomorú kötelességük volt, hogy címereik alapján azonosítsák az elesett lovagokat.

A szerbiai Vajdaság címere három részből tevődik össze. Két mező függőleges, egy pedig vízszintes. A balfölső részen Bácska, a jobbfölső részen a Bánát, alul pedig a Szerémség címere található. Az elrendezés a területek földrajzi elhelyezkedését követi. A címert hivatalosan 2002 óta használják.

A bal oldali függőleges mezőben Bácska címere van: királykék mezőben Pál apostol áll mezítláb zöld füvön, barna palástban, feje körül arany glóriával, jobb kezében lefelé fordítva arany markolatú és keresztvasú fehér kardot, bal kezében pedig fekete kötésű könyvet (az Ószövetséget) tart. Az apostol azt jelképezi, hogy a török uralom megdöntése után a kereszténység visszatért a megyébe.

A vízszintes mezőben Szerémség címere van: királykék mezőben három ezüstszínű hullámvonal (a Bosut, a Száva és a Duna folyó), a második vonal alatt zöld füvön arany nyakláncos szarvas pihen, mögötte ciprusfa áll.^[2]

Szerém vármegye 1748-as címerben az aranynyakörves szarvas azt szimbolizálja, hogy a megye népe minden pillanatban kész volt saját védelmére kelni, a ciprus pedig az örökkévalóság szimbóluma.

Szerbiának az Európai Unió tagságába való felvételéhez egyik feltétel a megfelelõ nemzetközi dokumentum, vagyis útlevél megléte. A belügy, szakemberekkel karöltve, most nagy ütemben dolgozik az úti okmány eszmei elgondolásán és kidolgozásán, hogy elkészülhessen a jövõ év márciusáig, a törvényes határidõ lejártáig.
Másrészt, az EU-s követelménytõl függetlenül, mi jelenleg egy nem létezõ ország útlevelével rendelkezünk. A sajtó az utóbbi napokban arról cikkezik, hogy az új szerb útlevél belsõ oldalain a címer vagy valamely nemzeti szimbólum helyett a Pančić- lucfenyõ ága lesz! Az ötlet állítólag abból adódott, hogy ezzel ne sértsék sem az ateisták, a nem keresztény vallásúak, sem a nemzeti kisebbségek önérzetét, akik a címert esetleg nem érzik magukénak.
A javaslat nagy vitát váltott ki az útlevél kigondolásával megbízott bizottságban, amelyet a belügyminisztérium képviselõi és az országos pénzverde szakemberei, mérnökei alkotnak. A szakemberek részérõl olyan javaslatok is elhangzottak, hogy a dokumentumot ószláv betűkkel, kolostori freskók motívumaival illusztrálják. A minisztérium azonban elvetette a javaslatot azzal a megindoklással, hogy „a nem pravoszláv polgárok számára nem elfogadható”. Nem kapott zöld fényt a Prijepolje melletti Mileševo kolostorában látható egyedülálló Fehér angyal freskó sem, amely a XIII. századi európai művészet legértékesebb darabjai közé tartozik, s amelynek másolatát a világűrbe küldték üzenetként más civilizációknak a földi életrõl.
Mint Ljubiša Vuletićtõl, a Pénzverde vezérigazgatójától hallottuk, valóban közös erõkkel keresik a legjobb megoldást, hiszen az új útlevél sok feltételnek meg kell feleljen. Az Európai Unió ajánlásának megfelelõen a dokumentum borítója valószínűleg kék színű lesz, amelyen a Szerbia Köztársaság felirat és a szerb címer lesz feltüntetve, a személyi adatokat tartalmazó oldalon pedig plasztifikált fénykép és a szintén személyi adatokat tartalmazó csip található.
- A belsõ oldalak illusztrációja nem kötelezõ, de kívánatos a nagyobb biztonság szavatolása végett. Az elképzelés szerint mind a 32 oldalra más-más képet tervezünk nyomtatni, ami jelentõsen megnehezíti a hamisítást. Tulajdonképpen ezen ábrák körül folyik a vita. Olyan megoldást keresünk, amely a többség számára elfogadható lesz, hiszen bármilyen döntés is szülessen, valaki biztos talál kifogásolni valót. Más országokban ezek az ábrák nem szükségszerűen nemzeti vagy állami szimbólumok, a svéd útlevél például virágot ábrázol, a svájci a kantonokat, míg az angol madarakat. Mi is inkább ebben az irányban keressük a megoldást - magyarázta lapunknak a vezérigazgató.
Kérdésünkre, hogy nem gondoltak-e arra, hogy közvitára bocsássák a kérdést, Vuletić úgy reagált, hogy az túl sok idõt igényelne, és túlságosan belebocsátkoznánk a részletekbe. A cél, mint mondta, hatékony megoldást találni egy nemzetközi dokumentum megtervezésére. Véleménye szerint a pénzverde mérnökeinek lesz akkora befolyásuk a minisztériumra, hogy végül semleges ábrák mellett döntsenek.
Čedomir Antić történész szerint nincs semmi kivetnivaló abban, ha nemzeti szimbólumok kerülnek a belsõ oldalakra.
- Minden országnak megvan a saját identitása, és errõl nem szabad megfeledkeznünk. A Fehér angyal freskó valóban az UNESCO védelme alatt áll, és az emberiség történelméhez tartozik, nem pedig a nemzetéhez, az államéhoz. Sajnos ebben a vitában ismét a hatalmi pártok közötti megosztottság ütközik ki. Itt az elsõdleges kérdés az, hogy társadalmunk megért-e a demokráciára. Szerintem közvitára kellene bocsátani a kérdést egy szakbizottsággal az élen, amelyben minden releváns csoport, többek között a nemzeti kisebbségek képviselõi is jelen lennének - mondta Antić.
Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselõje szerint hatalmas elõrelépést jelent, hogy a személynevünket úgy, olyan helyesírással fogja tartalmazni az útlevél, ahogy az anyakönyvben szerepel, de rossznak tartja, hogy teljesen a belügyminiszter kénye-kedvére van hagyva, hogyan fog kinézni.
- Olyan modern útlevél kell, amelyet néhány év múlva nem kell újra lecserélni, ugyanakkor megfelel a fehér listára kerülés feltételeinek. Egyértelmű, hogy az állami szimbólumokat kell tartalmaznia, de nem gondolom, hogy emellett más szimbólumokra is szükség lenne. Ha a belsõ oldalakon akarnak szimbólumokat, elfogadható kell legyen az ország döntõ többsége számára, de azt sem szabad szem elõl téveszteni, hogy az ország egyharmadát a nemzeti kisebbségek alkotják.
Esad Džudžević bosnyák képviselõ, a köztársasági parlament alelnöke szintén a semleges megoldás tartja elfogadhatónak.
- A nemzeti kisebbséghez tartozó polgárként azt szeretném, ha az útlevél semleges lenne a nemzeti és vallási megjelölés szempontjából. Itt megemlítenék még egy fontos mozzanatot. A nemzeti kisebbségek között ugyanis egy diszkrét vita folyik arról, hogy mik vagyunk külföldön. Szerbek, szerbiaiak, vagy Szerbia polgárai, tekintettel arra, hogy szerb útlevelünk van. Ez egy meglehetõsen kényes kérdés, amelyet fel fogunk vetni a képviselõházban - mondta.

Szent László címere jobbra fent, Ingeram-Codex

Címerváltozatok a kiegyezés (1867) után [szerkesztés]

Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték kiscímernek

Bizalmam az ősi erényben (Budapest, Clark Ádám tér, várfal).

Magyarország címerei 1918-tól [szerkesztés]

	1918-ban az első magyar köztársaság a Kossuth-címert tekintette állami jelképének. A Tanácsköztársaság idején nem vezettek be új címert.
	1919 végén a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve. 1938-tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra a középcímert (1915) használták hivatalosan.
	1946-tól ismét a Kossuth-címer volt a magyar állam címere.
	1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert[1] (Köznevén „Rákosi-címer”) vezettek be más szocialista államok mintájára. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarak világítottak be. Nemzeti jellege alig volt, csak az alulról övező szalag színében nyilvánult meg, a magyarság jelzéseként. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt.
	Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban.
	1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer). Ez abban tért el a Rákosi-korszak címerétől, hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből származó pajzs került, és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű ("szocialista hazafiság" jelképe), míg a jobb oldalon vörös színű („proletár internacionalizmus” jelképe) szalag fonta be. A derült eget mintázó kék háttéren napsugarakat árasztó vörös csillag, az elérendő célt, a kommunizmust jelképezte. A Rákosi-címerhez hasonlóan ez is antiheraldikus.
	A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia. Végül az Országgyűlés jobboldali MDF-vezette többsége az utóbbi mellett döntött 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.

Oldal: Címerek
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2025 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat