Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek

Ez a honlap Magyarország várait, várromjait és kastélyait igyekszik bemutatni, a sötét középkor hadviselésével együtt.


Inkvizíció


Eredete


Az ókor végi és koraközépkori nyugati kereszténység egyháza erősen tekintélyelvű és hierarchikus felépítésű volt, és a dogmáktól való eltérések veszélyeztették a hatalmát, így a hit védelme és a tekintély védelme össze is kapcsolódott. Már 380-ban Theodosius római császár - aki államvallássá tette a kereszténységet - inkvizítort nevezett ki, akinek feladata a hit vitás kérdéseinek megoldása volt. A vita tárgya azidőben az ariánus és az athanasianus elképzelések közti különbség volt. Az inkvizíció mint szervezet ugyan a 13. században jött létre, de a kialakulásához vezető út a 4. század végén kezdődött. 385-ben Priscillianus, Ávila püspöke volt az inkvizíció szellemiségének első áldozata, akit a későbbi Maximus császár megkínoztatott és hite miatt Trierben kivégeztetett. Priscillianus szimpatizánsai közül még két eretneket kivégeztek, ötöt száműztek.[1]

Az egyház kivételes vezető pozícióját hosszú évszázadok alatt érte el, és a 11. századra stabilizálódott igazán. Az első, eretnekeket sújtó kivégzések Orléans-ban és Milánóban történtek 1022-ben és 1034-ben, 1126-ban Saint Gilles-ben.[2] Az eretnekek többnyire elvetették az egyház és a világi társadalom hierarchiáját, az általuk elképzelt régi ősegyházi állapotok visszaállítására törekedtek, sokan közülük nem tisztelték a szenteket és Szűz Máriát.

Az eretnekek elleni küzdelem eleinte szervezetlenül folyt, a 12. századbanaragóniai király, II. (Katolikus) Péter rendelte el az eretnekek máglyahalálát 1197-ben. Az egyház álláspontja az ítéletekkel kapcsolatban a 13. század vége felé kezdett megváltozni. Siricius pápa még tiltakozott az ellen, hogy Priscillianust világi bíróság ítélte halálra, nem pedig egyházi. A 13. század végétől az egyház igyekezett a halálos ítéletek ódiumaitól megszabadulni, és világi bíróságokra hárítani azt.



Története


Időrendi sorrendben négy szervezett, intézményes alapon működő inkvizíció létezett: a középkori inkvizíció, a spanyol inkvizíció, a portugál inkvizíció és a római inkvizíció. Mind a négy a 13. századi pápai inkvizíció következménye, egyenes leszármazása. A pápai inkvizíció két irányú változások nyomán alakult ki, egyfelől a katolikus papság korrupciójának és tudatlanságának felszámolása volt a cél, másfelől az eretneknek nyilvánított nézetek üldözése. Az eretnekség mint fogalom nehezen megfogható, körülírható és szabályozható jelenség volt a középkorban, hiszen Biblia-értelmezéssel szinte mindenki foglalkozott, és a konzekvenciák időnként jelentősen eltértek egymástól. Az inkvizítoroknak sokszor kellett nehéz hitelvi kérdésekben dönteniük, és meghatározniuk, hogy az adott gondolkodás eretnek-e, vagy csak megengedett mértékben eltérő a hivatalos állásponttól. Már amennyiben volt az adott kérdésben hivatalos álláspont. Például Assisi Szent Ferenckatharok hasonló álláspontja esetében tették. Ilyen módon jól látható, hogy a szentek és eretnekek között néha alig van különbség. 



Üldözött nézetek



Eredetileg az eretnek szekták ellen jött létre, mint a katharok, bogumilokpatarénusok. Ezekben közös a dualisztikus világnézet, akik teológiai alapon kerültek szembe az egyházzal, és a teológia révén jutottak el az egyházszervezet ellenzéséig. és

A 12. században Pierre Valdes létrehozta a valdens eretnekséget, ami már eredendően az egyház gazdagsága és világi hatalma ellen lépett fel. Valdes tanai erősen hasonlítottak Szent Domonkos és Szent Ferenc bizonyos nézeteihez, összességében mégis eretnekségként kezelték tanait, és az inkvizíció egyik célpontja lett.

Szintén a 12. században lépett fel a Szabad Szellem Testvérisége nevű szekta, ami még a 15. században is létezett, hiszen Hieronymus Bosch is ennek tagja volt. 1212-ben körülbelül nyolcvan szektatagot égettek meg Strassburgban. A 13. század elején még a későbbi Szent Ferenc és követői (később ferences-rendi szerzetesek) is üldöztetést szenvedtek az inkvizíciótól. Maga Szent Ferenc gyakorlatilag Pierre Valdes útját járta, egyetlen szerencséje, hogy nem Dél-Franciaországban élt, és a domonkos szerzetesek akkoriban még csak a katharokkal voltak elfoglalva. A domonkosok a későbbiekben sokszor tévesztették össze a ferences szerzeteseket a katharokkal vagy valdensekkel. Nem sokkal Szent Ferenc halála után Kasztíliában öt ferences szerzetest égettek meg.[3] A ferencesek a későbbiekben kissé enyhítettek az eredeti regula szigorán, és amikor a 14. századi spirituális ferencesek visszatértek volna Szent Ferenc elveihez, újra eretnekként kezelték őket. XXII. János pápa1318-ban újra négy ferences került máglyára.[4] A ferences közösség 1322. évi gyűlésének határozatait 1323-ban XXII. János eretnekségnek nyilvánította, és a domonkos-ferences ellentét egészen a 16. századig erős maradt, az 1520-as években még mindig elítélt az inkvizíció eretnekség vádjával ferences szerzeteseket. kiátkozta a spirituálisokat és

A későbbiek folyamán az inkvizíció kiterjesztette saját hatáskörét a boszorkányságra, sátánizmusra, tudományos másként gondolkodásra és ateizmusra is, sőt az eretnekmogalmak csitulásával ez lett a fő területe. A 16. századtól a protestánsok is megkezdték a boszorkányüldözést, de nem inkvizíciószerű szervezettséggel.





19. századi inkvizítorok
A IX. Gergely pápa által 1233-ban felállított intézmény célja az eretnekek, a katolikus egyház tanításait tagadók helyes hitre térítése, illetve az eretnek tanok elterjedésének megfékezése. Fontos eleme volt a hitvédő intézménynek, hogy nem feljelentések vagy bejelentések alapján dolgozott, hanem maga kereste meg „áldozatait”.
A büntetések, illetve a vallomások megtételére alkalmazott eszközök sokoldalúak voltak: az eretnekeket zarándokutak megtételére kötelezték, élethossziglani börtönt kaptak vagy éppen máglyahalálra ítélték őket. 1252 óta hivatalosan is engedélyezett volt a különböző kínzási módok alkalmazása. Az inkvizíciót Spanyolországban és Itáliában csak a 19. században szüntették meg.















































































































 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 14
Heti: 422
Havi: 2 616
Össz.: 434 574

Látogatottság növelés
Oldal: Inkvizíció
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2017 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »