![]() |
Amiért a harang szól...
Nándorfehérvár diadalának emlékezete külföldön
Hányszor hallhattuk gyermekkorunk óta a déli harangzúgás pontatlan történetét? Nem csoda, hiszen a lexikonok, a művészi alkotások sokasága máig azt a téves információt adják tovább, mely szerint a világra szóló diadal kivívása után rendelte el egy pápai bulla a harangszót a keresztény világban. A budavári Nagyboldogasszony-templom freskóján is így jelölik - de ez nem pontosan fedi a valóságot.
Elöljáróban le kell szögeznünk: sok köze van e nagyszerű és hősies fegyverténynek a délidőben számunkra oly kedves hangokhoz. Csakhogy III. Kallixtusz pápa nem a nándorfehérvári diadal után, hanem hetekkel korábban - éppen a Magyar Királyság területén küzdő keresztény hadak sikeréért való esdeklésként - rendelte el a déli harangozást. A Bulla Orationumban (1456. június 29-én) felszólította Európa népeit a "pogányok elleni" imára, s elrendelte a szokásos reggeli és esti harangszó között "déltájban" a harangok háromszori megkongatását. A győzelem emlékére pedig az Úr színeváltozásának ünnepét iktatta a naptárba. Budán - külön az elesettekért - minden délben harangoztak.
Ismert tény az is, hogy az 1455. április elején, hetvenhét éves korában megválasztott pápa elképesztő energiával szervezkedett. Követeket, hithirdetőket küldött, és adót vetett ki a török elleni hadjáratok költségeinek fedezésére. Már 1455 májusában nyolcszázezer aranyat fordított erre a célra.
Film
A Kard és a Varázsló - 1982