Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek

Ez a honlap Magyarország várait, várromjait és kastélyait igyekszik bemutatni, a sötét középkor hadviselésével együtt.


Az egri vár rövid története


Gárdonyi Géza az Egri csillagok című híres regényéből ki ne ismerné Eger vár védőinek több hetes hősies harcát Ali és Ahmed pasák egyesített hadserege ellen. Eger vár védői Dobó István és Bornemissza Gergely vezetésével 1552-ben az egész Európa csodálatára történelmet írtak. A vár két ezer védője a negyvenszeres túlerő ellenére nem hátrált meg, a török hadsereg hatalmas veszteségek mellett öthetes véres ostrom után fel kellett hagyjon a vár elfoglalásának tervével. Dobó István és a vár elszánt csillagai a várat nem adták fel, hanem hősies harcok árán megvédték. Eger vár története Szent István királyunk uralkodása idején kezdődött. Egerben Szent István 1001-1009 között tíz püspökséget alapított, amelynek területe egészen a Kárpátokig terjedt. A püspökség védelmére 1248-tól kővár építésébe kezdtek, a kővár mellé az elpusztult román stílusú templom helyére gótikus templomot, majd késő gótikus katedrálist építettek. Eger Szent István korától napjainkig püspöki székhely, habár a püspöki székhely védelmére, egy kővár építésére Lambert püspök már 1248-ban engedélyt kap a királytól, Eger várát, mint hadászati építményt írásos bizonyíték csak 1363-ban említi először. Habár Eger vára felépült a XIV. században mégis a vár falain kívül állt a Székesegyház, a Szent István templom és a püspöki palota a középkori várépítésnek megfelelően a várat nehezen megmászható magas fallal építették, a vár a későbbi századok szükségleteknek megfelelően több átépítésen ment át. A várban kiépült püspöki székhely a virágkorát a XV. században, a reneszánsz korában élte. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérté, ennek az ország fővárosa is áldozatul esett. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a korszerűsített ágyúk és lőfegyverek fejlődése miatt a régebb épített várak, már könnyen lerombolhatók és bevehetők voltak. Az egri vár sem tartott lépést, ezeknek a fegyvereknek a fejlődésével emiatt erődítmény rendszere a mohácsi csata idejére meglehetősen elavult volt. A mohácsi csatavesztés után az egri vár a püspök birtokával együtt Perényi kezére került.. Eger Magyarország ősi, műemlékekben gazdag városa. Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében húzódó dombvidéken fekszik. Nevének eredetét a mai napig homály fedi, de két feltevés is létezik. Az egyik legvalószínűbb, hogy nevét az Eger patak mocsaras partján egykor gazdagon megtelepedett egerfa (égerfa) erdőkről kapta. A másik elmélet szerint Eger nevét az ager, ami magyarul földet jelent latin szóból kapta, amit megerősít az a tény, hogy a XI-XII. században latinosok vallon eredetű telepesek költöztek a vidékre. Eger várának leghíresebb kapitányát. Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki az egri vár élére. . Dobó István, az 1548-1552 közötti időt a vár korszerűsítésére, kibővítésére és megerősítésére használta fel A törökök 1552-ben fordultak Magyarország egyik legjobban megerősített és legnagyobb vára, Eger ellen,. Az 1552-es török ostromkor megrongálódott várat a következő években helyreállították, és az oldalozó ágyúzásra alkalmasabb úgynevezett füles bástyákkal erősítették meg. Az 1573-tól 1583-ig folyó munkálatokban Ottacio Baldigara olasz várépítész vezetésével elkészül a földalatti folyosó rendszer is. 1596-ban a török újból megrohamozta Eger várát, sajnos a több nemzetiségű védősereg a várat egy hetes gyenge ellenállás után feladta. Így Eger vára 1596-ban törökök kezére került, és Eger várában szinte száz évig a török pasák parancsoltak. A vár visszafoglalására 1687-ben került sor, de nem fegyveres harccal, hanem a várat megszálló török sereg hosszas kiéheztetésével. Az egri vár szerepe ezután rohamosan csökkent, és ezért a császári haditanács felrobbantatta a vár, külső véd művét. Az egri vár még kisebb szerepeket kapott az 1703-1711 között zajló II. Rákóczi Ferenc fejedelem által vezetett szabadság harcban. Az egri vár történetének érdekessége, hogy itt szolgált néhány évig Balassi Bálint európai hírű költőnk, aki verseiben megénekelte a végvári vitézek életét. 1688-ban a vár felszabadulása után I. Lipót szabad királyi városnak nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült a földesúri és az egyházi terhek alól. A szabad királyi városi állapot csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepülő Fenessy György püspök az uralkodótól visszaszerezte a város korábbi jogállását. A Rákóczi szabadságharc idején (1703-1711) a város a felszabadult országrész központja volt, II Rákóczi Ferenc fejedelem, többször tartózkodott a várban és egyben főhadiszállása is volt. 1705-bne Egerben készítették az első magyar hírlapot, az Igazmondó Merkuriust. A XVIII. század Eger fejlődésnek jelentős időszaka volt, Eger püspökei Bárczy Ferenc és Eszterházi Károly kialakították Eger ma is látható barokk városképét. A barokk épületek közül a leglátványosabb: a líceum ( ma Esterházy Károly Tanárképző főiskola épülete), a minorita templom, a kisprépost és a nagyprépost palota, a vármegye háza, s a szerb /rác/ templom. A lakósság szám is ugrásszerűen megnövekedett, míg 1866-ban csak 1200 fő volt, 1887-bemmár meghaladta a 17000 főt. Eger a XVIII. században mindjobban iskolaváros és kulturális központ lett, 1700-ban Telekessy Istán papnevelő intézetet hozott létre, 1740-ben Foglár György kanonok, jogi iskolát alapított, 1754-ben Barkóczy püspök bölcseleti iskolával bővítette Eger városának iskola hálózatát 1769-ben, Egerben Markor Ferenc irányításával megnyílt az ország első orvosi iskolája, sajnos ez az orvosi egyetem csak 1775-ig működött, mert az uralkodó megszüntette. Az 1825 és 1849-ig tartó reformkor Eger történetében is maradandó nyomokat hagyott, Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól, mert a város megváltotta a kilenced fizetését 50 ezer forintért. Pyrker László János akkori püspök képtárat hozott létre, amit 1848-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Pyrker ajándéka képezte alapját az 1990-ban megnyitott Szépművészeti Múzeum anyagának. Ugyancsak Pyrker nevéhez fűződik az első magyar nyelvű tanító képző létrehozása is. Az egri vár ma védett műemlék, amelyben a Dobó István vármúzeum működik. Az állandó kiállításon mutatják be a vár történetét, földalatti erődrendszerét a középkori büntetési módokat és eszközeit. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrálisok maradványai, a hősök termében Dobó István márvány síremlékének fedőlapja. A várban található az Egri Képtár Magyarország egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, amelyben németalföldi itáliai, osztrák magyar festményeket őriznek. Eger városa az egri várral, Magyarország egyik legszebb, legősibb, kulturális és történelmi eseményekben leggazdagabb a bel és külföldi turisták leglátogatottabb, legkedveltebb városa.


f


Komáromi erődrendszer

A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.

A történelmi Komárom helyén már a Római Birodalom idején, a Pannonia provinciához tartozó Brigetio városban stratégiai fontosságú erődítmény állt. A Duna bal partján (ma Komárom (Szlovákia)), a Duna és Vág folyók közötti keskeny félszigetet a honfoglaló magyarok is védelmi célokra kiválóan alkalmas helyszínnek találták. Itt épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 után létesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. A 1848–49-es szabadságharchárom komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét. 19451991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a szlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak. A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszer részeiben. kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a






A kisnánai vár története.


   Kisnána a Mátra déli lábánál a Tarna völgyétől nyugatra fekszik, félúton Gyöngyös és Eger között. A területen már a vaskorból kerültek elő leletek, tehát az ember nyomai mintegy 2500 évre vezethetők vissza.
   A honfoglalás idején az Aba nemzetség birtokolja a Mátrát és keleten a Hernád völgyét.
   A vár területe egy kb: 20 m magas domb, ahol a XI- XII. századra datálható körtemplom alapjait tárták fel. A vár építéstörténetén jól nyomon követhető a templom a gazdasági épület, és az északi palota szárny kialakulása. A kettős falgyűrűvel övezett vár sok személy befogadására alkalmas virágzó főúri rezidencia volt, mely veszély esetén ellenállásra, kisebb támadások visszaverésére is képes, de természetesen védőművei nagyobb létszámú ellenséges sereg támadásának kivédésére már nem voltak alkalmasak. Tehát épülésekor a török még nem jelenthetett közvetlenül fenyegető veszélyt, melyre felkészülni még nem tartották sürgetőnek az időt. A békés földesúri élet biztonsága érdekében épült birtokközpont volt, mely egy háborút nem viselő nagyobb területet gazdaságilag is ellátott, s őrködött békéje fölött, menedéket nyújtván tulajdonosának és környezetének a földesúri viszályok vagy más szükség esetén. A vár alaprajzi elrendezéséből, a feltárt kőfaragványokból és egyéb leletekből következtetve, valaha fényes főúri élet folyt a kisnánai vár falai között. Nána mint helység a Kompoltiak birtoka volt. Mikor került tulajdonukba, nem tudjuk, mert sem adományozására, sem megvételére nincsen adatunk. Feltehetően az Aba-nemzetség ősi birtokain települt, mely a nemzetség szétágazódása után az innét származó Kompoltiaknak jutott osztályrészül. E nemzetség leghatalmasabb képviselőjét Aba Sámuel királyt a krónikák szerint a sári monostorban temették el, s ezt megelőzően - az utolsó kutatási eredmények szerint - ideiglenesen a debrői monostorban. E helységek - mai nevükön Abasár és Feldebrő -, melyek délkeletről és délnyugatról fogják közre Nánát, ősi Aba-birtokok voltak, ezért valószínű, hogy Nána is az egykori Aba-birtokokhoz tartozott. A Kompoltiak korai birtoklására e vidéken a Nánától alig 15 km-re fekvő Kompolt nevű helység utal. Annak ellenére, hogy korai okleveleinkben nem találunk Nánára vonatkozó adatot, s birtokosaként csak a 14. század elején említik Kompolti Pétert s mégis központi szerepe már igen korán kialakulhatott, mert ha a Kompoltiak 13. századtól követhető birtokszerzéseit nézzük, azok mind Nána köré csoportosulnak A források két települést említenek: Lovász-Nánát és Egyházas-Nánát. Egyházas-Nána elnevezésé egy korai templom létezését jelenti e területen. Ezt a korai templomot, pedig a kisnánai várdombon megtalálta az 1962. évi ásatás.
Egy 1415. évi oklevél szerint Kysnana néven fordul elő a Kompoltiak e birtoka.
   Károly Róbert uralkodása elején az egész nemzetség az Anjou király ellen fordult, a Kompoltiak azonban- jó politikai érzékkel- a király mellé álltak, s a döntő rozgonyi csata (1312) után, mely a királypárt győzelmével végződött, gazdaságilag és politikailag megerősödve, jól megalapozott jövő elé tekinthettek. A Kompoltiak fénykorukat Zsigmond és Ulászló uralkodása alatt érték el. Zsigmond idejében történészeink egyhangú véleménye szerint a sárkányos-rend bárói között a Kompoltiakat is megtaláljuk. Ezt látszik igazolni Kompolti László sírköve és Kompolti János címerével ellátott vörösmárvány kút is a kisnánai várban. Miután a Kompolti család fiú ágon 1521.- ben kihal, örökösödési szerződés alapján: először az Ország- család, majd Losonczy István kezén volt a vár.  A vár pusztulása Móré László nevével kezdődik.  Móré rablóvezér hírében állt, aki még a budai pasa embereit is megtámadta, vesztére. A török a várat elfoglalja, és Mórét- két fiával együtt- Isztambulban a Héttoronyba zárja. A várat még használja a török- de, fel nem újítja- azonban stratégiai, hadászati jelentősége nincs többé.  A várat 1962-1966 között Pamer Nóra vezetésével tárják fel, illetve konzerválják a romokat.
   A vár feltárásáról bővebben a Castrum Bene egyesület honlapján olvasható, Pamer Nóra által írt publicisztika ad tájékoztatást: http://www.castrumbene.hu/hirlevel.php?id=151




HASZNOS VÁRA (CSERTERI VÁR)
A Nyugati-Mátra lábához települt Hasznos község határában emelkedő 334 méter magasságú sziklafal ormára épült vár valaha a szomszédos Ágasvárral és Óvárral együtt a Mátrán átvezető fontos hadiutat védelmezte. A Rátót nemzetségbe tartozó Domokos építtette 1300-1320 között. 1454-ben a vár a Pásztói család tulajdonába került. Pásztói családból származó Andrást hûtlensége miatt 1473-ban fej- és jószágvesztésre itélték. Elvett birtokaiba Mátyás király utasítására az egri káptalan Pásztói Lászlót iktatta be. 1552-ben ellenállás nélkül került a török kezére. A későbbiekben többször is gazdát cserélt. A XVI. században a végvárak sorába került. Nem volt jelentõs vár, a törökök kivonulása után Eger tartozéka lett. 1693-ban Koháry Istváné, az 1800-as évek elején a pásztói apátságé. 1849-ben még jó állapotú volt, ma már csak romterület, ásatást még nem végeztek benne. A vár magvában nagyjából egy ötszög alakú öregtorony állt, melynek szomszédságában egy erős négyzetes torony alapjai is felfedezhetők. A XVII. század folyamán már romos állapotban volt. A keskeny falszoros övezte fellegvár falmaradványai csak helyenként ismerhetők fel. A palotaépület falainak maradványai helyenként a 8 -10 méteres magasságot is elérik. A hosszúkás, belsõtornyos vár alaprajza az erõsen romos állapot miatt pontosan nem állapítható meg. A belsõ várhoz palotaszárny is tartozott, ennek falai a keleti oldalon még ma is állnak. A belsõ vár védelmi rendszeréhez tartozott egy vastagfalú négyzetes torony is. A fokozatosan rommá lett vár köveit a lakosság építkezéseihez használta fel.



ÁGASVÁR
787 m magas Mátra-bérc csonkakúp alakú vulkanikus csúcsán állt. Építõjének nevét és keletkezésének idejét nem ismerjük. Elsõ okleveles említése 1264-ben történik, amikor a V. István ifjabb király várát IV. Béla király katonái elfoglalták és lerombolták. V. István rövidesen visszafoglalta, és 1265-ben helyreállíttatta. A vár a későbbiekben a Pásztói, majd a Tari család tulajdona lett. A két szomszéd várral, az Óvárral és a Hasznosi várral együtt a Mátrán átvezető hadiút őrzésében játszott szerepet, de jelentőségét már korán, a XV. sz.-ban elvesztette. 1472-ben már csak várhelyként említik. Mátyás király 1472. október 5-én, hûtlenségbe esett Tari György birtokait, köztük Ágasvár várhelyet, elvette, és Gúthi Országh Mihály nádornak adományozta. A vár többé nem épült fel Nagy kiterjedésű, szabálytalan alapú vár lehetett, melynek romjai még a múlt században álltak. Mára csupán néhány mohával benőtt kő utal az egykori várra.




Salgó vára.
A Salgótarján közelében, a 625 m-es bazaltcsúcson emelkedő várrom.
A várat feltehetõen I. Miklós építette a XIII. század második felében. Elsõ okleveles említése 1331-ben történik. 1387-ben kelt oklevél királyi várnak nevezi, melyet Zsigmond 1399-ben Szécsényi Simon királyi fõajtónállónak adományozott. Halála után fia, Miklós örökölte a várat és uradalmát, de erkölcstelen életmódja miatt Zsigmond király elvette tõle, és azt Szécsényi Lászlónak, Nógrád vármegye fõispánjának adományozta.
A cseh husziták vezére Giskra 1450-ben foglalta el Salgó várát, akitõl 1460-ban Mátyás király vette vissza. A hagyomány szerint az ostrom során a király az arcán nyílvesszõtõl megsebesült, amitõl oly haragra gerjedt, hogy szomszédos Zagyvafõi várat földig rombolta. Salgó vára 1470-ben Lévai Cseh László és Gúthi Országh Mihály nádor, majd pedig Szapolyai János birtoka lett. János király 1527-ben Szobi Mihálynak és Werbõczy Istvánnak adományozta, ezután pedig 1542-ben örökösödési szerzõdés alapján Bebek Ferenc birtoka, melyet királyi engedéllyel 8000 forintért 1548-ban Derencsényi Farkasnak adott el.
A török terjeszkedése következtében Salgó vára is végvár lett, helyreállították, megerõsítették és megépítették az öregtorony alatti ötszögû bástyát. 1554-ben Hamza bég seregével megjelent a vár alatt. A bég cselhez folyamodott, faltörzseket vágatott ki, ágyúcsõformára faragatta, majd keréktalpakra szerelve, ökörfogatokkal a környezõ hegyekre, vontatta. Ságiványi Simont, a vár kapitányát a megadására felszólította. Ságiványi valódi ágyúnak nézte a fatörzseket, és ezért a várat feladta.
Az 1593-ban a salgói vár rövid idõre Balassi birtoka lett. Ezután a vár pusztulásnak indult.
Balassi a romos várat a jezsuitákra hagyományozta. A romokat 1845. június 11-én Petőfi Sándor is felkereste, itt született a Salgó című verse. A várromról csodálatos körpanoráma tárul elénk, még a Magas-Tátra csipkés gerincét is láthatjuk tiszta időben. A várrom és környéke természetvédelmi terület.



BALASSAGYARMAT
Az egykori várból mára csupán egy kis faltöredék maradt meg, amely a Bástya utca 8.sz. ház udvarán látható. A XIII. század végén, az Ipoly partján, a későbbi vár helyén már állt egy őrtorony, amely feltehetőleg a folyó átjáróját őrizte. Ezt később várrá építették ki. A középkorban a Balassák tulajdonába került. Nagyobb jelentősége 1544-et követően volt, miután a törökök elfoglalták Nógrád várát. A török csapatok többször megostromolták a várat. 1552-ben Ali budai pasa 12 000 főnyi hadserege elől a kisszámú őrség elmenekült, s a vár a törökök kezére került, melyet leromboltak, majd felégettek. A várat az 1593-as hadjárat során visszafoglalták, kijavították, s palánkkal erősítették meg. 1663-ban a török újra elfoglalta, lerombolta. Évekkel később a kövekből templomot, uradalmi vendégfogadót és megyeházát építettek.




SZÉCSÉNY VÁRA
Hosszú időn át a Felvidék egyik védőbástyája volt. Hunyadi János és Mátyás király is tartózkodott falai között A város területén, a volt Forgách-kastély helyén állt egykor a külsõ tornyos várkastély. A várkastélyt és a várost négyszög alakban várfal vette körül. A várfalat vizesárok védte, melynek peremén palánkmû futott körbe. 1219-ben részben a Kacsics nemzetség birtoka volt, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozott. Károly Róbert király Szécsényt 1334-ben kiváltságokkal ruházta fel, ebben az oklevélben Tamás vajda engedélyt kapott, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, védõmûvekkel erõsítse meg. Nyomok vannak arról, hogy a mai várkastélytól nyugatra mintegy 500 méterre a Strázsa-parton kisebb vár vagy õrtorony állt. Mátyás király, 1461-ben Országh Mihálynak és Losoncsi Albertnek zálogosította el. 1546-ban a vár birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerõsítette Szécsényt.1552-ben Ali budai pasa serege elfoglalta. A közel 40 évig tartó török uralom után Pálffy Miklós hadai foglalták vissza. 1663-ban a török újra elfoglalta és 20 évig birtokolta. Koháry István várkapitány - aki egyben Füleknek is kapitánya volt - Szécsényt felgyújtatta, és az õrséget Fülek védelmére rendelte, így a török harc nélkül szállta meg a várat. 1644 tavaszán I. Rákóczi György foglalta el, de néhány nap után a császári csapatok visszaszerezték és felégették.
Évekkel később egy pusztító pestisjárvány elnéptelenítette a várost. A vár nem épült fel többé.
Mára csupán néhány falmaradvány, egy kerek bástya és egy szögletes torony őrzi a vár emlékét. A vár alatti réten, a Borjúpáston tartották 1705-ben a Rákóczi szabadságharc szécsényi országgyűlését. A romok helyén az elsõ kastély építését 1670 körül Forgách Ádám kezdte meg, melyet 1750-ben átépítettek. A XIX. század közepétõl Pulszky Ferencné, majd Grócz és a Liptay család birtoka volt.



Siroki Vár

Történet

A Bükk és a Mátra határán a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett áll a vár. A középkorban a Tarna-völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére igen alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralja, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág veszi birtokába az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. Az ezt követő századokban úgy ismerkedünk meg nevével, mint a kabar eredetű Aba nemzetség egyik birtokközpontjával. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirok-aljának nevezték. A község későbbi eredetű mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említik, míg a község első írásos említése 1302-ben történik Sirák névalakban, később 1389-ben nevezik meg egy oklevélben. A várat a régi birtokosa, a Bodon család építi a tatárjárás után, a községet pedig a vár későbbi tulajdonosa, a híres Tari család alapítja közvetlenül 1388 után.

Károly Róbert király a várat királyi várrá nyilvánítja, és a hozzá hű Kompolthy Imrét nevezi ki várnaggyá, kit ebben a tisztségében 1324-ben kelt levelében meg is erősít. 1331-ben a király visszaveszi az adományt, és egy Ehenyk nevű cseh vitéznek adományozza. A vitéz halála után 1337-ben ismét királyi vár lett, és erős őrséggel látták el. 1372-ben Nagy Lajos király kijavíttatja a várat, a munkálatok költségeit azonban Domoszlai Miklós hevesi alispán és siroki várnagy fizeti. A király ezért 2000 forint értékben neki adja zálogbirtokként. A vár alatti részen közben már kialakult a „szolgáló népek” telepe, amely alapja lesz a hamarosan kialakuló községnek. Fordulatot jelent a térség birtoklásában a Tari család megjelenése. Zsigmond király 1388-ban megengedi Tari Lászlónak szolgálatai elismeréséül, hogy kiváltsa a zálogból a várat és megtartsa magának és családjának. Tari László még abban az évben kifizeti a zálogösszeget Domoszlai Miklósnak, majd egy év múlva a várat új adomány címen meg is kapja a királytól.

Az új tulajdonos miután birtokba veszi a várat, alatta falut is alapít Sirok-alja néven, melyet a következő évben már oklevél is említ. (1389) Ekkor a következő helységek tartozntak még a várhoz: Verpelét, Nagyberek és Szajla. Sirok közvetlenül a vár alatt, attól délre fekszik, ezért nevezik a régi oklevelekben többféleképpen: Sirokallya, Sirokvárallya, Syrak, Syrok, végül Sirok. A falu 1426-ban és később 1454-ben Villa Sirokallya néven fordul elő. A „villa” latin szó magyar jelentése mezei lak, gazdasági major. Ez tehát világosan mutatja, hogy nem régen keletkezhetett a falu, és a települések kezdeti stádiumában volt. Később már Oppidum Siroknak írják, ami kis mezővárost, községet jelent.

Sirok a 15. század második felében már városi jelleggel bír, ahol vámszedő hely is volt. A Tari család utolsó örököse Tari László dédunokája György előbb összes birtokát zálogba vetette a Pásztói családnál, majd mivel örököse nem volt, 1465. február 8-án kelt oklevél szerint Budán, Pálóczi László országbíró előtt végrendeletével Sirokot Országh Mihály nádornak és saját sógora fiainak Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adja 2400 forint ellenértékben. A két család birtokba veszi a várat. A Pásztóiak pert indítanak az új birtokosok ellen, amit el is veszítenek az ország nádorával szemben, és maga Mátyás király erősíti meg kedvenc nádorát Sirok birtoklásában 1475. május 24-én kelt adománylevelében. Ettől kezdve egy évszázadon át az Országh család uralja a térséget.

Országh Mihály nádor halála után négy fia: János, Ferenc, Imre és László 1522-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötnek a Kompolthyakkal, amelynek értelmében örökös nélküli haláluk esetén birtokaik egymásra szállnak. A négy Országh fiú közül csak Lászlónak maradt fiúgyermeke, a vár végérvényesen Kristóf birtoka lesz. Országh Kristófnak kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozza ifjú feleségét is Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős nővérét. Ezidőtájt növekszik meg különösen a vár katonai jelentősége. Buda török kézre kerülése, majd Hatvan eleste és az egri vár ostroma komoly figyelmeztetések. A török veszélyt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy bár térségünket még nem hódították meg, 1550-ben Sirok már adózik a töröknek.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. A katonai tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a törökök óriási létszámával és fegyverzeti fölényével, harci módszereivel szemben a küzdelmet a kis létszámú hazai véderő — a siker valamelyes reményében — kizárólag egyes megerősített helyeken, várakban, illetve azokból alakított zárólánccal veheti fel. Ezek az építmények annak előtte legfeljebb uraik közvetlen személyes védelmét szolgálták, most azonban egyszerre rendkívüli jelentőségre tettek szert. Ilyen vár szerepét töltötte be a siroki vár is. A vár ura, Országh Kristóf, — aki egyébként Nógrád megye főispánja és országbíró is volt — maradéktalanul eleget tett a gönci határozatnak. 1561-ben megerősíti a felső várat, megépíti az ó-olasz bástyát és az alsó-várat, az őrséget pedig 100 lovasra egészíti ki. Ennek az építkezésnek az emlékére helyeztetett el egy táblát az aló vár kapuja felett, melyet a 18. században Bél Mátyás, majd később Rómer Flóris is látott. Így megerődítve a várat, Sirok is beépül a végvár rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen harcérintkezésben volt a törökökkel, akik valóságos rémei voltak a Mátra aljának. Sirok védői az iménti módszerekkel sikeresen védelmezték a Tarna völgyét. Várunk erős, bevehetetlen vár hírében állt, a törökök meg sem próbálkoztak bevételével.

Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok azonban nem frodítnaka figyelmet a vár állapotának megőrzésére. Amikor Eger vára 1596. október 14-én török kézre kerül, a siroki várat még nem támadják meg. Az október 26-án bekövetkezett mezőkeresztesi csatavesztés azonban megpecsételi Sirok sorsát. Jelentős török sereg közeledik Sirok felé Ali és Ahmed basák vezetésével, minek hírére az őrség Kátay Benedek és Helmeczy János várnagyok vezetésével elhagyja a várat,s a törökök így kardcsapás nélkül foglalták el azt. Hatvanhoz, Egerhez hasonlóan a siroki vár is katonai objektum lett. A török megerősíti az alsó várat, és új bástyákat húz, a falakat felmagasítja. Az építkezéshez a köveket a környékbeli lakatlan és elpusztult falvak templomaiból hordatja fel. A sarokbástya kváder kövein a románkori díszítmények ma is szépen láthatók. A vár belterületén és a várfalak melletti házakban török katonák és családtagjaik telepedtek meg, de a falu, Sirokalja a XVII. század közepéig magyar földesurak birtokában maradt.

A vár 1687-es ostrom alá vételéről semmi nemű adattal nem rendelkezünk. Rossi mester szerint a siroki várat Seron tábornok katonái 1687. október 22-én foglalták el. Egy osztrák történésztől kapott levélbeli tájékoztatás szerint Herbeville két napi ágyúztatás után bírta feladásra a törököket. Egy hiteles forrás szerint azonban — és ez a legvalószínűbb — október 2-án a török őrség ostrom nélkül feladta a várat, sőt még a hadifelszerelést és az élelem egy részét is ott hagyták. A töröktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. Rendbe hozatták a szomszédos községek lakosainak ingyen munkájával, és császári őrséggel rakták meg. 1693-ban gróf Bagni Scipió megvásárolta a hozzá tartozó uradalmakkal együtt, de 1711 után a megegyezés értelmében ismét régi urai, a Nyáry örökösök, a Hallerek, ezek örökösei a Brudern bárók, az Orczyak vették birtokukba.

A Rákóczi szabadságharc idején (1703-11) a várat állandóan 100 lovas védte, míg Orczy István befolyására 1709-ben fel nem adták a felkelők. A szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult annak lerombolásához. Doria császári tábornok már ekkor elvégezteti az első robbantásokat, és 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolják. A falak leomlanak, a kazamaták összedőlnek, eltűnnek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltölti a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt. A csend és nyugalom fellegvára lett, de a romjaiban is lenyűgöző látvány előtt ma is csodálattal áll meg az idegen.

 



















































































Weblap látogatottság számláló:

Mai: 41
Tegnapi: 138
Heti: 1 032
Havi: 2 880
Össz.: 428 240

Látogatottság növelés
Oldal: Észak-Magyarországi Várak
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2017 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »