Korai középkor: A nyugati egyház önállósulásától VII. Gergelyig (692-1073) 

• 698: Szent Willibrord megbízást kapott I. Sergius pápától a frízekHollandia) megtérítésére, és megalapítva az utrechti egyházat, püspökké szentelte őt. (
• 711: A muszlim seregek betörnek Spanyolországba.
• 718: Az angol Szent Bonifác II. Gergely pápától megbízást kap a germánok megtérítésére.
• 726: Elkezdődik a képrombolás (ikonoklazmus) a keleti császárságban. A képek rombolása egészen 843-ig fog tartani.
• 732: A Nyugat-Európa felé tartó muszlim sereget megállítja Martell Károly a franciaországi Poitiers-nél.
• 749: Damaszkuszi Szent János halála. Az Egyházatyák korszakának vége.
• 751: A longobárdok eltörlik a ravennai exarchatust, amellyel ténylegesen eltüntetik a bizánci uralom utolsó nyomait is Közép-Itáliában és Rómában.
• 756: Kis Pippin, a frankok királya birtokadományokkal biztosítja a pápák római uralmának függetlenségét. Megalakul a Pápai Állam.
• 787: A II. nikaiai zsinat elítéli az ikonoklasztákat, és szentesíti a képtiszteletet.
• 793: Lindisfarne monostorának kirablása jelzi a vikingek támadásainak kezdetét a keresztény Európa ellen.

• 800. december 25.: A frank Nagy Károlyt a Szent Nyugat-Római Birodalom császárává koronázza III. Leó pápa a Szent Péter Bazilikában.
• 829: Ansgar elkezdi missziós munkáját Dániában és Svédországban. Szent Jakab apostol tiszteletére, sírja fölé bazilika épül Compostellában.
• 863: Konstantinápoly pátriárkája elküldi Szent Cirillt és Szent Metódot a szlávok megtérítésére. A két misszionárius lefordítja a Bibliát szláv nyelvre.
• 869: A IV. konstantinápolyi zsinat elítéli Photioszt. Ezt, és a következő nagy zsinatokat már nem fogadják el a Keleti Ortodox Egyházak.
• 910: Cluny bencés monostora megújítja a nyugati szerzetességet. Monostorok alakulnak szerte Nyugat-Európában.
• 948: Bulcsú vezér, Tormás (Árpád dédunokája) és az erdélyi Gyula megkeresztelkedik Bizáncban.
• 966: I. Mieszko lengyel király és I. Harald dán király felveszi a keresztséget.
• 974: Gézát, a magyarok nagyfejedelmét egész családjával, és még ötezer magyar előkelőséggel együtt megkereszteli Bruno, Sankt Gallen-i szerzetes.
• 988: Szent I. Vladimir megkeresztelkedik, és Kijev első keresztény nagyfejedelme lesz.
• 1012: Wormsi Burchard befejezi a 12 kötetes kánonjogi kollekcióját a Decretumot.
• 1054. július 16.: A liturgikus, nyelvi és politikai eltérések egy tartós szakadáshoz vezettek Nyugat és Kelet egyházai között, amit nagy egyházszakadásnak nevezünk. A csak tárgyalással megbízott három pápai küldött, Humbert de Silva Candida bíboros, Lotharingiai Frigyes és Péter, Amalfi érseke bementek a Hagia Szophia katedrálisba egy vasárnap délutáni mise közben, és elhelyeztek az oltáron egy I. Kerulláriosz Mihály pátriárkát kiközösítő bullát. A pátriárka egy összehívott zsinaton szintén kiközösítette "Humbertust és támogatóit".
• 1059: II. Miklós pápa kiadja határozatát a főként III. Henrik császár óta terjedő invesztitúrák ellen, hogy a pápaválasztás kizárólagos joga a bíborosoké.

Virágzó középkor: az egyházi élet felvirágzásának kora VIII. Bonifác haláláig (1073-1303) 

• 1073. április 22.: A római nép viharos követelésére VII. Gergelytinvesztitúraharc a pápa és a császár között. választják meg pápának. Az új pápa végbeviszi az egyház belső megreformálását. Kitör az
• 1077. január: IV. Henrik német-római császár vezekelve kéri kiközösítésének visszavonását Canossában.
• 1085: Kölni Szent Brúnó megalapítja a szigorú karthauzi rendet.
• 1095. november 27.: II. Orbán pápa szent háborút, azaz keresztes hadjáratot hirdet a keleti keresztények és a szentföldi zarándokok védelmében a clermonti zsinaton.
• 1098: Citeaux-ban Szent Róbert egy reform monostort alapít, amely a ciszterci rend elterjedésének kiindulópontja.
• 1099: Az első keresztes hadjárat során visszafoglalják Jeruzsálemet a törököktől. A keresztes lovagok megalapítják a Jeruzsálemi Királyságot, és Bouillon Gottfried lotaringiai herceget emelik a trónra. A többségében ortodox népességű egyházmegyékbe latin püspököket neveznek ki.
• 1109: Canterburyi Szent Anzelm halála.
• 1119: 9 francia lovag megalakítja a templomosok rendjét Jeruzsálemben.
• 1120: Szent Norbert megalapítja a premontrei rendet.

• 1123: Az I. Lateráni Egyetemes Zsinat.
• 1137: A Keresztelő Szent János tiszteletére alakult betegápoló intézmény átalakul a johanniták rendjévé.
• 1139: A II. Lateráni Egyetemes Zsinat.
• 1144: A Saint-Denis-i apátság bazilikája: az első gótikus stílusban elkészült épület.
• 1150: A Decretum Gratiani kánonjogi gyűjtemény kihirdetése.
• 1153: Clairvaux-i Szent Bernát halála.
• 1179: A III. Lateráni Egyetemes Zsinat.
• 1187. október 2.: Jeruzsálem ostroma. A Szaladin által vezetett muszlim seregek elfoglalják Jeruzsálemet, és holtpontra juttatta az ellentámadásként indított harmadik keresztes hadjáratot (1189-1192).
• 1190 körül: Megalakulnak a Szent Antal és a Szent Lélek betegápoló rendek, akik több ezer kórházat létesítenek Európában.
• 1198. január 8.: III. Ince pápa megválasztása. Pontifikátusát gyakran a pápaság világi hatalmának csúcsaként tekintik.
• 1204. április 13.: A negyedik keresztes hadjárat kifosztja Konstantinápolyt. A konstantinápolyi Latin Császárság megalakulása.

• 1205: Assisi Szent Ferenc megtér, majd megalapítja a kisebb testvérek ferences rendjét.
• 1215. november 11 - november 30.: A IV. lateráni zsinat.
• 1216: III. Honorius pápa jóvá hagyja Szent Domonkos Prédikátor Testvérek-rendjét, amelynek létszáma 1300-ra kb. 15 ezer lett.
• 1216: Helyreáll az egység a Katolikus és a Maronita Egyház között.
• 1229: Az inkvizíció felállítása a Toulouse-i zsinaton, válaszul a katar eretnekségre.
• 1231: IX. Gergely pápa elismeri a párizsi egyetem alapszabályát.
• 1245: Az I. lyoni zsinat, ahol kiközösítették és megfosztották trónjától II. Frigyes német-római császárt.
• 1246: Özséb esztergomi kanonok közös életre hívja össze a dunántúli hegyekben élő remetéket. Pálosoknak nevezik el őket.
• 1274: Aquinói Szent Tamás és Szent Bonaventura halála.
• 1274: A II. lyoni zsinat. A Katolikus és az Ortodox Egyházak ideiglenes egyesülése.
• 1280: Nagy Szent Albert halála.
• 1295: Marco Polo megérkezik Velencébe.
• 1300. február 22.: VIII. Bonifác pápa kiadja az "Antiquorum fida relatio" bulláját, ami az első feljegyzett szentév kihirdetése.
• 1302. november 18.: VIII. Bonifác kiadja az "Unam sanctam" bullát.

Késői középkor: A keresztény egység meggyengülésének kora a reformáció megindulásáig (1303-1517) 

• 1303: II. Fülöp Ágost francia király elfogatja VIII. Bonifác pápát, aki nem sokkal később meghal.
• 1305: Francia befolyásra V. Kelemen pápa Rómából áttette székét Avignonba, ezzel megkezdődik a pápák ún. "avignon-i fogsága".
• 1311. október 16. - 1312. május 6.: A Vienne-i Egyetemes Zsinat. IV. Fülöp francia király nyomására a zsinat feloszlatta a templomos lovagrendet.
• 1321: Dante Alighieri halála.
• 1328. május 26.: William Ockham elmenekül Avignonból, és nyíltan hirdetni kezdi a nominalizmus kezdetét megvető ismeretelméletét. Később XXII. János pápa kiközösíti, mivel eretnekséggel vádolta meg őt.
• 1365: John Wycliffe fellépése.
• 1370: V. Orbán pápa jóváhagyja Szent Brigitta rendjét.
• 1377: XI. Gergely pápa Sienai Szent Katalin hatására visszatér Rómába.
• 1378: VII. Kelemen ellenpápa megválasztása VI. Orbán pápávalnagy nyugati egyházszakadás" (1378-1417). szemben. Megkezdődik a "
• 1384: Geert Groote, a devotio moderna elindítójának halála.
• 1387: A litvánok, Európában utolsóként, elfogadják a katolikus hitet.
• 1409: A pisai zsinaton még egy ellenpápát választanak V. Sándor néven, így 3 pápa lett az egyházban.

• 1414. december 5. - 1418. április 22.: A konstanzi egyetemes zsinat. Az egyházszakadás megszüntetése, John Wycliff tanainak elítélése, és Husz János elítélése és kivégzése.
• 1420-1436: A huszita háborúk.
• 1431: Szent Johanna halála.
• 1431-1445: A Basel-Ferrara-Firenzei egyetemes zsinat. Kiegyezés a huszitákkal. Ideiglenes unió a görög keleti egyházakkal, amely később alapjául fog szolgálni a Keleti Katolikus Egyház megszületésének.
• 1440: Sienai Szent Bernardin halála.
• 1440: Johannes Gutenberg befejezi a fából készült, mozgatható betűelemekkel használatos nyomdagépét.
• 1453. május 29.: Konstantinápolyt elfoglalják a törökök.
• 1456: Hunyadi János a Kapisztrán Szent János által vezetett keresztes seregek segítségével diadalt arat Nándorfehérvárnál a törökök felett.
• 1492: Kolumbusz Kristóf felfedezi az Újvilágot.
• 1464: Nicolaus Cusanus halála.
• 1471: Kempis Tamás halála.
• 1493: VI. Sándor pápa az Inter caetera divini bullájában az Újvilág feletti gyarmati hatalom legnagyobb részét Spanyolországnak ítélte.
• 1498: Az első misszionáriusok kikötnek Indiában. Girolamo Savonarola kivégzése.
• 1506. január 22.: Kaspar von Silenen és az első svájcizsoldosokVatikánba II. Gyula pápa idején. A Svájci Gárda megalapításának hagyományos dátuma. kontigense belép a
• 1508: Michelangelo elkezdi festeni a Sixtus-kápolna mennyezetét.
• 1516: Morus Szent Tamás kiadja az "Utopia" című művét.

Keresztény újkor 

Reformáció és katolikus megújulás (1517-1648)

• 1517. október 31.: Martin Luther 95 tétele a búcsúcédulákreformáció kezdete. árusítása ellen, a
• 1519: Hernán Cortés megkezdi Mexikóban az Azték Birodalom meghódítását.
• 1521. január 3.: Luthert kiközösíti X. Leó pápa a „Decet Romanum Pontificem” bullában.
• 1521: Az első katolikusok megkeresztelése a Fülöp-szigeteken.
• 1521. október 17.: X. Leó pápa a „Defensor fidei” (A hit védelmezője) címet adja VIII. Henrik angol királynak a Luther Mártonnal folytatott teológiai vitája elismeréseként, amely során a hét szentséget és a pápa főségét védte.
• 1522: Luther 11 hét alatt lefordítja görögről német nyelvre az Újszövetséget.
• 1525: Poroszország és Zürich bevezeti a reformációt. Luther házassága.
• 1527. május 6.: Róma feldúlása.
• 1527: Svédországban bevezetik a reformációt.
• 1529: A reformációt átvevő német rendek ünnepélyes tiltakozása, protestálása. A marburgi vita az úrvacsoráról.
• 1531: A protestáns hercegek schmalkaldeni szövetsége. Ulrich Zwingli halála.
• 1531: A Guadalupei Szűzanya megjelenik Juan Diegónak Mexikóban.
• 1532. november 16.: Francisco Pizarro elfogja Atahualpát, és ezzel meghódítja az Inka Birodalmat Peruban.
• 1534. augusztus 15.: Loyolai Szent Ignác és társai, köztük Xavéri Szent Ferenc találkozott a Párizshoz tartozó Montmartre-ban, hogy megalapítsák a hittérítő jezsuita rendet.
• 1534. október 30.: Az angol parlament elfogadta VIII. Henrik angol király „egyházfőségi rendeletét”, amely az angol királyt az Egyház legfőbb fejévé tette. Az anglikán egyházszakadás.
• 1535: Michelangelo elkezdi festeni az Utolsó ítéletet a Sixtus-kápolnában.
• 1535: A Münstert elfoglaló anabaptista vezetők kivégzése.
• 1536-1540: A szerzetesrendek feloszlatása Angliában, WalesbenÍrországban. John Fisher, Morus Szent Tamás és több mint száz katolikus szerzetes, pap és világi vértanúhalála. és
• 1538. december 17.: III. Pál pápa kiközösíti VIII. Henrik angol királyt.
• 1540: III. Pál pápa jóváhagyja a jezsuita rendet.
• 1542. július 21.: III. Pál a Licet ab initio konstitúcióval létrehozza a hit tisztaságát védő Római és Egyetemes Inkvizíció Szent Kongregációját.
• 1543: Nikolausz Kopernikusz a heliocentrikus világképet kifejtő elméletéről szóló művének kiadása. A tudomány forradalmának kezdete.
• 1545. december 13. - 1563. december 4.: A Tridenti Egyetemes Zsinat III. Pál pápa, III. Gyula pápa és IV. Pius pápa alatt, amely a protestáns reformációra adott katolikus választ fogalmazza meg.
• 1546: Luther halála
• 1553: Szervét Mihály kivégzése Genfben.

Oldal: Egyháztörténelem (II.)
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2024 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat