Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek

Ez a honlap Magyarország várait, várromjait és kastélyait igyekszik bemutatni, a sötét középkor hadviselésével együtt.


Karácsony a középkorban

A 14-15. századi emberekre a mély vallásosság jellemző, életüket az egyház szigorú normák, keretek között szabályozta. Vallásosságuk leginkább az ünnepek alkalmával nyilvánult meg.

A középkor egyik fontos ünnepe volt a karácsony, melynek időpontja egybeesett a téli napfordulóval. A 4. századig nem volt fix dátuma az ünnepnek, majd I. Gyula pápa (337-352) határozta meg karácsony napjának december 25-ét.

A mai karácsonyi ünnepektől eltérően a középkorban hosszabb ideig tartott az ünneplés, a karácsony egyfajta lezárása volt az évnek. Mivel a munka ilyenkor szünetelt, ezért a családi ünnepek és a pihenés hónapjai ezek. Az egyház az ünnepnapokon tiltotta a munkát, persze ez alól mindig akadtak kivételek. Karácsony este együtt üldögélt a család a tűz mellett, majd együtt indultak a templomba.

A karácsony előtti időszak, advent a böjt időszaka, amiben bizonyos ételek fogyasztása tilos volt (pl tojás, hús). Ez volt a bűnbánás időszaka, amikor az emberek a túlvilági dolgokra koncentráltak, misékre jártak, elmélyültek vallásukban. Emiatt is várták annyira a karácsonyi ünneplést, a bőséges lakomákat. Az advent kezdetét éjféli harangozás jelezte. A keresztények kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek meg, illetve az egyházban nem is volt kötelező az advent ünneplése. A 7. században Nagy Szent Gergely pápa rendelte el a négy adventi vasárnap megtartását, illetve majd csak V. Pius pápa tette kötelezővé az advent ünneplését 1570-ben.

Karácsony második napja az adakozás napja, amikor az előljárók (a király, a nemesek, kézművesek és kereskedők) pénzt adományoztak a szolgálóiknak, inasaiknak kifejezve ezzel bőkezűségüket. Az ünneplés és lakomázás után a karácsonyi ünnepkör egészen Vízkeresztig folytatódott.  A vízkereszt, vagy háromkirályok napja különlegesebb és vidámabb ünnep volt. A távolról érkezett három király jobban megragadta az emberek képzeletét. Vízkeresztkor csoportok járták körbe a várost és eljátszották a királyok érkezését.

Karácsony ünnepéhez számos hagyomány és szokás kapcsolódik, melyeket többnyire a római és a pogány hagyományokból (pl. a "Dies Natalis Solis Invicti" vagy a Saturnaliák ünnepe) vett át a keresztény egyház.

Karácsonyfa

A téli napfordulóhoz kötődő pogány hagyományokban még nem szerepel a mai értelemben vett karácsonyfa, azonban a fák és örökzöldek fontos szimbólumok voltak. A téli napforduló idején örökzöld növényekkel díszítették a házak belsejét és külsejét egyaránt, hogy elűzzék a hideg tél egyhangúságát. A keresztény világban ezért lettek az örökzöldek az élet és az örökkévalóság szimbólumai. A füzérbe font örökzöldekkel, a fagyönggyel, a repkénnyel és a magyallal díszítettek. A keresztények úgy hitték, hogy a magyal bogyóit Krisztus vére színezte pirosra, mikor a töviskoronát viselte.

A középkorban a templomokat Szenteste (amit Ádám és Éva napjának hívtak) almával díszített faágakkal ékesítették. A fákat ekkor még nem vitték be a házakba. A 16. századi Németországban Szenteste papír virágokkal díszített fenyőket vittek a város főterére, ahol nagy ünneplést tartottak, a feldíszített fákat körbetáncolták, majd a szertartás részeként elégették. A karácsonyi faágak, fatuskók égetése, illetve az ehhez tartozó örömtüzek, ünneplések más nemzetek hagyományaiban is jelen voltak.

Az első írásos feljegyzés a mai értelemben vett karácsonyfáról a 15. század végéről, Strasbourgból származik Sebastian Brant német író tollából. Ekkoriban a fákat almával, ostyával díszítették A gyertyával díszített karácsonyfát elsőként 1660-ból jegyezte le Lisolette pfalzi grófnő egy 1708-ban írt levelében. A karácsonyfa-állítás szokása hazánkban a 19. században jelent meg, főleg a német ajkú városi lakosság körében. Az első „magyar” karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon. Magyar jellegzetesség a szaloncukor, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira akasztanak.


Étkezés

Az adventi szigorú böjtölés után mindenkinél más került az ünnepi asztalra, kezdve a vadkantól a libáig. Persze ezt is az emberek anyagi helyzete nagyban meghatározta, mindenesetre a liba népszerű étel volt. A pulyka csak az 1520-as évektől terjedt el Európában, miután a spanyolok behozták az újvilágból (hazánkba török közvetítéssel került be).

Speciális ünnepi ételek és italok is megjelentek, ilyen volt az angol wassail. Ez egy forró fűszeres ital, amit sörből és mézből készítette és gazdagon fűszereztek. A wassail szó nagyjából jó egészséget jelent.



Karácsony csodája


A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja.

Szép Karácsony Éj
Szép Karácsony Éj

Dsida Jenő:

Itt van a szép karácsony

Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.

Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

1929

Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében,a Máté és Lukács evangéliumaiban. A pásztoroknak , akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. Három napkeleti bölcs is tudta, hogy itt az ideje a Messiás megszületésének, és, amikor látták a csillagot a betlehemi istálló fölött, tudták, hogy az a jele annak, hogy ott fogják megtalálni a gyermeket. Amint ott látták a kis Jézust Máriával és Józseffel, térdre borultak elõttük és ajándékokkal halmozták el õket.



Fel nagy örömre! ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.
Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.
Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek [...]

A Karácsony csodája

Author: admin | Filed under: Karácsony 

A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend [...]

Diós-mákos bejgli

Author: admin | Filed under: Karácsony, Receptek

Diós-mákos bejgli
Hozzávalók (2 rúdhoz)
A tésztához

500 g liszt
250 g vaj vagy margarin
4 tojássárgája
20 g élesztő
20 g porcukor
1,5 dl tej
1 db tojás a kenéshez

Diótöltelék

200 g darált dió
200 g porcukor
20 g vaníliás cukor
0,5 dl tej
50 g mazsola
2 cl rum

Máktöltelék

200 g darált mák
[...]

Bejgli

Author: admin | Filed under: Karácsony, Receptek 

Bejgli
A karácsonyi menü egyik legkedveltebb finomsága a bejgli. A diós mákos karácsonyi kalács készítése sok családban hagyománnyá vált.
Hozzávalók:
30 dkg vaj
2 evőkanál cukor
csipetnyi só
7 tojássárgája
3 dl tej
1,5 dkg élesztő
1 kg liszt
A diótöltelékhez:
50 dkg dió
3-4 dl tej
10 dkg cukor
10 dkg datolya
1 alma
15-15 mazsola és birsalmasajt
1/2 dl rum
10 dkg étcsokoládé
3-4 evőkanál baracklekvár
reszelt citromhéj
1 csomag vaníliás cukor
4 tojásfehérje
Máktöltelékhez:
30 dkg [...]

Mézeskalács

Author: admin | Filed under: Karácsony, Receptek 

Mézeskalács
Hozzávalók:
1 kg liszt
4 dl porcukor
2 kávéskanál szódabikarbóna
2 kávéskanál fahéj
2 kávéskanál őrölt szegfűszeg
csipet só
10 margarin
3 egész tojás
2 és fél - 3 dl méz
+ ha díszítjük: egy tojásfehérje
6 evőkanál kristálycukor
A porszerű anyagokat összekeverjük, belemorzsoljuk a margarint. A közepébe öntjük a mézet, beleütjük a tojásokat, és az egészet jól összedolgozzuk. (Előfordulhat, hogy a méz kicsit nehezebben veszi fel [...]

2009. December 09.


A Christmas Carol; amerikai animációs film, 110 perc, 2009; Rendező: Robert
Zemeckis; Szereplők: Jim Carrey, Gary Oldman, Colin Firth, Robin Wright Penn.




Karácsonyi ének
(A Christmas Carol)
 
Kattintson a képre!
színes, magyarul beszélő, amerikai családi film, 95 perc, 1999

rendező: David Hugh Jones
író: Charles Dickens
forgatókönyvíró: Peter Barnes
zeneszerző: Stephen Warbeck
operatőr: Ian Wilson
dramaturg: Peter Barnes
vágó: David Martin

szereplő(k):
Patrick Stewart (Mr. Ebenezer Scrooge)
Richard E. Grant (Bob Cratchit)
Desmond Barrit (A Karácsony szelleme)
Ian McNeice (Mr. Albert Fezziwig)
Saskia Reeves (Mrs. Cratchit)
Dominic West (Fred)

A film értékelése: 9,2/10 (88 szavazat)
Értékelje a filmet!
















Weblap látogatottság számláló:

Mai: 14
Tegnapi: 14
Heti: 406
Havi: 2 600
Össz.: 434 558

Látogatottság növelés
Oldal: Karácsony a Középkorban
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2017 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »