Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek

Ez a honlap Magyarország várait, várromjait és kastélyait igyekszik bemutatni, a sötét középkor hadviselésével együtt.

I. (Szent) István, 1000-1038

Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

Előljáró beszéd

Isten kegyelme velünk.

1. § A királyi méltóságnak a közönséges keresztyén hit éltető erejéből táplált munkássága sikeresebb és derekasabb szokott lenni más méltóság munkáinál.

2. § És mivelhogy minden nemzet az ő tulajdon törvénye szerint igazodik, azért Mi is, országunkat Isten akaratából kormányozván, mind a régi és mostani császároknak példájokra, tanácsi elmélkedésből szabtunk módot a mi népünknek, hogyan élne tisztességes és háboruság nélkül való életet: hogy valamint meggazdagittatott isteni törvényekkel, azonképen világi törvények alá is vettetett légyen; hogy a mennyi előmenetelt nyernek a jók az isteniek által, annyi kissebbséget szenvedjenek a gonoszok és bünösök emezek által. Valamelyeket pedig elvégeztünk, a következőkben jegyeztük ide alá.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

1. Fejezet az egyház állapotjáról és Isten házának tiszteletéről

A ki gőgös kevélységében fenhéjázva, Isten házát semmibe veszi, és az Istennek szentelt és Isten tiszteletére a király oltalmának szárnyai alá helyheztetett javakat becstelenül illetendi avagy azokban elvenni merészkedik, akárki legyen, mint Isten házának megtámadóját és rontóját, rekeszszék ki a gyülekezetből.

1. § Mert illik, hogy érezze haragját a király urnak, valaki az ő jóakaratát megveti és rendelését általhágja.

2. § Mindamellett parancsolja meg a király az ő birodalma alatt való embereknek, hogy a mi adományt engedett, azt bántatlanul hagyják. Ne hallgasson pedig afféle meggondolatlan bizonygatásokra, hogy nem kell egyházi vagyon, az az, hogy az Uraknak Urának nem kell jószágot adni. Tehát legyen az a király oltalma alatt és viseljen gondot róla mint a maga tulajdon örökségéről, sőt még jobban, mert a mennyivel nagyságosabb Isten az embernél, annyival előbbvalók Isten dolgai a halandók javainál.

3. § És azért ugyan megcsalatkozik minden, a ki többet kérkedik ő magának, hogynem az Urnak dolgaival; a melyeknek Istentől rendelt őre és oltalmazója nemcsak megtartani tartozik azokat szorgalmatos gonddal, hanem gyarapitani is köteles; és inkább is illik azokat oltalmaznia és öregbitenie, melyeket előbbvalóknak mondottunk, mint a maga dolgait.

4. § Valaki tehát esztelenül, jámbortalan botorságból kisértené a királyt, hogy jó szándékától elforditsa, és az ilyennek elméjét megcsendesiteni semmi módon nem lehetne, ha szinte valamelyes ideigvaló szolgálatra alkalmatos tag lenne is, vágja el a király magától és vesse ki, amaz evangyéliomi tanitás szerint: Hogyha a te lábad vagy kezed, vagy a te szemed azt miveli, hogy megbotránkozzál, vágd el vagy vájd ki azt és vesd el tőled.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

2. Fejezet a püspökök egyházi hatalmáról

Akarjuk, hogy a püspököknek legyen hatalmok az egyház ügyeit ellátni, igazgatni és kormányozni, és az egyházban sáfárkodni, a kánonok tartása szerint.

1. § Akarjuk, hogy a világiak az egyházak igazgatásában, az árvák és özvegyek oltalmazásában az ő szolgálatjokhoz alkalmaztassák magokat, és engedelmesek legyenek nekik a keresztyén vallás megtartásában.

2. § És az ispánok és birák legyenek az egyház előljáróival egyetértők az igazságtételben, mint Isten törvénye parancsolja.

3. § És az igaz törvényt se valakinek hazugsága vagy hamis tanusága, se hitszegés vagy jutalom, semmiképen meg ne vesztegesse.



Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

3. Fejezet milyenek legyenek a vádlók meg a tanuk? és hogy világi emberek papi renden valókat ne vádolhassanak

Legyenek pedig a tanuk és vádlók minden gyalázat foltja nélkül való, feleséges és családos emberek és mindenestől fogván Krisztus követői.

1. § Világi ember tanuságát papi rend ellen senki el ne fogadja.

2. § És senki valakit a papok közül nyilvánságosan vallatni ne bizakodjék, hanem csak az egyház előtt.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

4. Fejezet a papok szüntelen és nehéz munkájáról

Tudjátok meg atyánkfiai mindnyájan, hogy mindeneknél feljebb munkálódnak a papok.

1. § Mert kiki közületek a maga terhét hordozza, ők pedig a magokét és mindenekét egyen egyen.

2. § Annakokáért, valamint ők ti értetek mindnyájan, ti is azonképen tartoztok ő érettek munkálódnotok minden erővel; ugy annyira, hogy ha kell, a lelketeket is rátegyétekértök.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

5. Fejezet a király engedelméről, hogy tulajdonát mindenki birhassa

Királyi hatalmunknál fogva végeztük, hogy kinek-kinek szabad legyen azt a mi az övé, a maga feleségének, fiainak és leányainak, szintugy rokonainak vagy az egyháznak osztania és adnia.

1. § És az ő rendelését halála után se merje megbontani valaki.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

6. Fejezet a király és kincstár javai sértetlenek legyenek

Akarjuk azt is, hogy valamint másoknak adtunk hatalmat az ő javaikat birniok, ugy a mi javaink is, vitézeink, szolgáink, és valamelyek a mi királyi méltóságunkhoz tartozandók, épségben maradjanak.

1. § És senki valamit azokból el ne ragadjon vagy sikkaszszon, se valaki az elől mondottakban a maga számára kedvezést keresni ne merészeljen.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

7. Fejezet a vasárnap megtartásáról, hogy a munkának szünete legyen

Tehát, ha pap vagy ispán, vagy más keresztyén ember vasárnapon találna munkában valakit, akárki legyen, üzzék el a munkától.

1. § És ha ökörrel dolgozott, vegyék el ökrét és adják ételül a vár népének.

2. § Ha pedig lóval, vegyék el lovát, melyet a gazdája ökrön váltson meg, ha kedve tartja; és azon ökröt egyék meg, a mint mondtuk.

3. § Ha valakit egyéb szerszámokkal találnak, vegyék el szerszámait és ruháit, melyeket bőrén váltson meg, ha akar.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

8. Fejezet hogy vasárnap mindenki templomba járjon

Ugyan a papok meg az ispánok hagyják meg mindenfelé a falusbiráknak, hogy vasárnaponként az ő felszólitásokra minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik.

1. § Valaki pedig konokul hátramarad, csapják meg és kopaszszák meg.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

9. Fejezet kántornapokon hust enni tilos

Valaki a kántornapi bőjtöt, kit mindenki tud, hust evén megszegi, egy egész hétig bőjtöljön bezárva.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

10. Fejezet pénteken hust enni tilos

Valaki pénteki napon, melyet az egész keresztyénségben megtartanak, hust eszik, egy hétig bőjtöljön bezárva.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

11. Fejezet a gyónatlan megholtakról

Ha ki annyira megáltalkodik, a mi távol legyen minden keresztyén lélektől, hogy a pap intésére nem akarná meggyónni az ő bűneit, fekügyék sirjába minden egyházi szolgálat és alamizsna nélkül, mint hitetlen.

1. § Ha pedig a rokonok és hozzá közeliek mulatnák el hogy papot hivjanak, és igy történnék gyónatlan halála, boldogitsák könyörgéssel és vigasztalják alamizsnával; de rokonai keserüljék meg az ő gondatlanságokat bőjtöléssel, a papok tetszése szerint.

2. § A kik pedig hirtelenvaló halál veszedelmébe esnek, temessék azokat az egyház minden tisztességtételével, mert Isten itéletei titkosak és elrejtettek mi előttünk.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

12. Fejezet a keresztyénség megtartásáról

Ha valaki, nem törődvén a keresztyénséggel, henyeségből nagy esztelenül a vallás ellen vétene valamit, itélje meg a püspök az ő vétségének mivoltához képest az egyház törvénye szerint.

1. § Ha pedig ellenkezéstől késztetve, a reá mért büntetést elviselni nem akarná, ismét azon itélet sujtolja hétszer izig.

2. § Végezetre, ha teljességgel nyakas engedetlennek találják, tegyen a király törvényt reá, mint a keresztyénség védője.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

13. Fejezet az emberölésről, először is, ha történetből esik

Ha valaki történetesen öl meg valakit, tizenkét arany pénzt fizessen és bőjtöljön, mint a kánonok rendelik.

1. § Ha pedig szabad ember a szolgáját öli meg valakinek, adjon más szolgát érte, vagy árán váltsa meg és bőjtöljön a kánonok szerint.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

14. Fejezet azokról szól, a kik feleségöket ölik meg

Ha valaki az ispánok közül megkeménykedvén az ő szivében, lelke idvességével nem gondolván, a mi távol járjon a hivők elméjétől, felesége vérében fertőznék, engesztelje meg az asszony rokonságát ötven tinóval, mint a királyi tanács végezte, és bőjtöljön a kánonok rendelése szerint.

1. § Ha pedig valamely jóravaló vitéz esik azon vétekbe, adjon a rokonoknak tiz tinót ugyanazon tanácsi végzésből, és bőjtöljön a mint mondtuk.

2. § És ha közrendü ember cselekeszi azon gonoszságot, békéljen meg öt tinón az atyafiakkal és alázza magát bőjtölésben, mint elől mondatott.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

15. Fejezet a hitszegésről

Ha találkozik valaki a tehetősbek közül hitetlen, romlott szivü, eskütörő, hiteszegett ember, keze vesztével fizessen hitszegéseért vagy váltsa meg kezét ötven tinóval.

1. § Ha pedig közrendü ember szeg hitet, vágják el a kezét vagy váltsa meg tizenkét tinóval, és bőjtöljön, mint a kánoni törvény parancsolja.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

16. Fejezet a szándékos emberölésről

Ha valaki haragra gerjedvén és felfuvalkodván kevélységgel, szándékos emberölést követ el, tudja meg, hogy száztiz arany pénzt fizet érte, a mint a mi tanácsunk végezte.

1. § Ebből ötvenet a király kincstárába vigyenek, a más ötvenet adják a rokonoknak, tize pedig az itélőbiráké és közbenjáróké legyen. És maga a gyilkos bőjtöljön a kánonok rendelése szerint.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

17. Fejezet a szolgák felszabaditásáról

Végeztük, hogy ha valaki irgalomból, tanubizonyság előtt, szabadsággal ajándékozza meg az ő tulajdon szolgáit és szolgálóleányait, irigység miá senki ne merje az ő halála után szolgaságra vetni azokat.

1. § Ha pedig szabadságot igért, és halála gátolván, bizonyságtételt nem szerzett róla, özvegyének és fiainak legyen hatalmok azon szabadságot megbizonyitaniok és alamizsnálkodniok a szegényeknek a férj lelke váltságáért, tetszésök szerint.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

18. Fejezet a templomi gyülekezetről és azokról, a kik mise alatt suttognak vagy fecsegnek

A kik Isten igéjének hallgatására templomba gyülekezvén, ott a misemondás ideje alatt egymás között suttognak, egyebeket léha fecsegéssel zavarnak és a szent leczkék éltető szavára nem figyelmeznek: ha öregebbek, dorgálják meg őket és szégyenséggel üzzek ki a templomból.

1. § Az ifjakat és közrendüeket pedig kössék ki mindenek szeme láttára a templom pitvarába és ostorozzák meg az ily nagy vakmerőségért.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

19. Fejezet szolgák vagy szolgálóleányok vádaskodását avagy tanuságtételét az ő urok vagy asszonyuk ellen, meghallgatni nem kell

Hogy ezen ország népének a szolgák és szolgálóleányok minden zaklatásától és vádaskodásától nyugta és maradása legyen, a királyi tanács végzése teljességgel megtiltotta, hogy semmiféle vétek okáért valamely szolgaszemély vádlást és tanuságot az ő ura vagy asszonya ellen ne tehessen.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

20. Fejezet szabad embert senki szolgaságra ne hajtson

Mivelhogy Istenhez méltó dolog és igen jó az embereknek, ha kinek-kinek az ő szabad szándéka szerint folynak élete napjai, annakokáért királyi végzésből rendeltetett: hogy ezentul senki az ispánok vagy vitézek közül szabad embert szolgaság alá vetni ne merjen.

1. § A mit ha ki gőgös merészség ösztönéből tenni bátorkodnék, legyen tudtára, hogy tulajdonából váltja meg; a mely váltság király és ispán között oszoljon, mint a többi.

2. § De ha valaki, eddig szolgaságban tartatván, törvény előtt keres oltalmat az ő szabadságának és megtalálja azt, éljen csak a szabadsággal, és a ki őt szolgaságban tartja vala, váltságot ne adjon.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

21. Fejezet azokról szól, a kik elszerzik másnak a vitézeit

Akarjuk, hogy minden urnál megmaradjon az ő vitéze és senki más rá ne beszélje azt, hogy elhagyván régi urát, hozzá szegődjék. Mert ebből támad a perpatvarkodás.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

22. Fejezet a vendégek befogadásáról

Ha valaki vendéget fogad magához jóakarattal és annak tisztességes tartásáról gondot visel, valameddig feltett szándéka szerint látja, ne hagyja el a vendég az ő gazdáját, se lakó szállást ne keressen másnál.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

23. Fejezet arról, ha valakit megvernek, mikor a magáét keresi

Ha valakinek vitéze vagy szolgája elszökik máshoz, és az, a kinek vitéze vagy szolgája megszökött, követét küldi annak visszahozatalára, és a követet ottan akárki megveri vagy megostorozza: elvégeztük a mi nagyjaink tanácsában, hogy a verekedő tiz tinóval fizessen meg érte.


Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve

24. Fejezet az özvegyekről és árvákról

Akarjuk nyilván, hogy az özvegyeknek és árváknak is legyen részök a mi törvényünkben, ily ok alatt: ha valamely özvegynek fiai, leányai maradnak, és azokat nevelni, mind éltiglen velek lakni fogadkozik, legyen a mi engedelmünkből hatalma, hogy azt mívelhesse, és senki uj házasságra ne kényszeritse őtet.

1. § De ha megmásolván az ő szándékát, ismét férjhez akarna menni és az árvákat elhagyná, egyáltalában semmit az árvák javaiból magának ne tulajdonitson, hanem csak hozzá illendő öltöző ruhát adjanak véle.

2. § Ha pedig magzat nélkül maradt el özvegyül, és házasságtalan az ő özvegységében való megmaradásra igéri magát, akarjuk, hogy birja minden javát, és valamit azzal cselekedni akar, cselekedje azt. És az ő holta után szálljanak vissza azon javak a férje rokonságára, ha vannak rokonai; ha pedig nincsenek, legyen örököse a király.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 80
Tegnapi: 313
Heti: 844
Havi: 3 551
Össz.: 759 911

Látogatottság növelés
Oldal: Törvények, jogszabályok:Szent István Király
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2024 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »