Keresztény ókor 

Az alapítástól a felszabadulásig (kb. Kr.e. 4 – 312) 

• Kr.e. 4 körül: Jézus születése. Lukács evangéliuma szerint Betlehem városában született a Júdeában uralkodó Nagy Heródes, illetve Augustus római császár idején. Anyja MáriaSzentlélek ereje által. A keresztények Jézusban látják Isten megtestesülését, az Isten Fiát. szűzen foganta a
  • Dionysius Exiguus a 6. században Jézus születését arra az időpontra tette, amelytől az időszámítást vesszük, azaz Kr.u. 1-re. Viszont ez a számítás - más adatokkal összevetve - nem állja meg a helyét, és inkább Kr.e. 6 és 4 között történhetett.
• 26-29 körül: Jézus megkeresztelkedése, nyilvános fellépésének kezdete. Lukács evangéliuma szerint ez Tiberius császár uralkodásának 15. esztendejében történt. A tizenkét apostol kiválasztása. Simont elnevezi "sziklának", azaz Péternek, és neki igéri a "mennyek országának kulcsait", ami a katolikus tanítás szerint az Egyház vezetésére való kinevezés. Megkezdődik Jézus igehirdetése (például Hegyibeszéd), működését csodatettek követik.

• 30-33 körül: Jézust Poncius Pilátus, Júdea római helytartója, Tiberius császár és Heródes Antipas uralkodása alatt elfogják Jeruzsálemben, miután a Kaifás főpap vezetése alatt álló Szanhedrin bevádolta őt istenkáromlásért. A rómaiak lázadás és lázítás politikai bűntette miatt keresztre feszítik, amire a keresztjére tett felirat utal: "A Názáreti Jézus, a zsidók királya". Három nap múlva - tanítványainak tanúvallomásai szerint - "Isten feltámasztotta a halálból",^[1] avagy "feltámadt".^[2] Jézus számos tanú előtt megjelent.^[3] Péterre bízta nyájának vezetését,^[4] és megparancsolta az apostoloknak, hogy "Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig." (Mt 28,19-20). Ezután - a feltámadását követő negyvenedik napon - "felment a mennybe".^[5] Tíz nappal később (pünkösdkor) Péter első igehirdetésére 3000 ember keresztelkedik meg. Innentől kezdve Jézus tanításait megismerik az egész Római Birodalomban, és egyre többen kezdik el ezeket követni. Az apostolok egyházakat alapítanak a különböző városokban, amelyeket ők maguk, vagy kinevezett tanítványaik vezetnek. A keresztény hagyomány tanúsítja, hogy Rómában az egyházat Szent Péter alapította, és ő volt az első vezetője, püspöke.
• 34 körül: Szent István diakónus, első keresztény vértanú megkövezése Jeruzsálemben.
• 34-36 körül: Pál apostol megtérése.
• 41 körül: A Heródes Agrippa-féle keresztényüldözés.
• 43 körül: Péter apostol Rómába menekül, és ott egyházat alapít.
• 45 körül: Pál apostol elindul első missziós útjára.
• 50 körül: Egyházi zsinat Jeruzsálemben.
• 50-55 körül: Máté evangéliumának hagyományos dátuma.^[6]
• 50-66: Pál apostol levelei.
• 52 körül: Szent Tamás apostol megérkezése Indiába.
• 55-62 között: Márk evangéliumának dátuma.^[7]
• 63 körül: Lukács evangéliumának és az Apostolok cselekedeteinek^[8] hagyományos dátuma.
• 64 körül: Nero császár a nagy római tűzvész után elkezdi a keresztényüldözéseket, amelyek megszakításokkal 313-ig fognak tartani.
• 64-67 körül: Szent Péter és Szent Pál mártírhalála Rómában.
• 70: Jeruzsálem bevétele és a Templom lerombolása.
• 72 körül: Szent Tamás apostol vértanúsága Milapurban.
• 92-96: A Domitianus-féle üldözés. Szent János apostol megírja Jelenések könyvét.^[9]
• 96 körül: Kelemen első levelének hagyományos dátuma, amelyben I. Kelemen pápa ír a korinthoszi egyháznak.
• 96-98 körül: Szent János megírja evangéliumát.^[10]
• 100 körül: Szent János apostol, Krisztus apostolai közül utolsóként meghal Efezusban.
• 107-110 körül: Antiochiai Szent Ignác vértanúhalála. Nem sokkal kivégzése előtt írt levelében (Levél a szmirnaiakhoz, 8,2) elsőként használja a "katolikus egyház" kifejezést. Ebben, és másik hat levelében hitet tesz többek között még Jézus istensége, a Szentháromság, a püspöki tekintély, az Eucharisztia mellett, és élesen felkel az eretnekek ellen.
• 150 körül: A Szentírás görög szövegeinek latin fordításai (az úgynevezett Vetus Latina) elterjednek a nem görögül beszélő közösségekben.
• 155 körül: Markión, a gnosztikus Valentinus és a karizmatikus montanisták tanításai szakadásokat okoztak az egyházi közösségben. Antoninus Pius és Marcus Aurelius alatt is folytatódnak a keresztényüldözések a Római Birodalomban, amelynek álozatul esik Szmirnai Szent Polikárp (155), Szent Jusztinosz (163) és a lyoni vértanúk (177).
• 180 körül: Szent Ireneus az Adversus Haereses című művében meghatározza az "eretnek" szó fogalmát, valamint elsőként próbál meg választ adni a gnosztikus és más, a katolikus tanítástól eltévedt eretnekségek tanításaira.
• 195 körül: I. Viktor pápa kiközösíti a quartodecimánuskis-ázsiaihúsvéti vita során. Néhányan úgy gondolják, hogy ő az első pápa, aki a görög nyelv helyett már latinul misézett.^[11] egyházakat a
• 200 előtt: A Muratori kánon.
• 200 körül: Tertullianus, az első nagy, latinul író keresztény, aki olyan latin terminusokat használt, mint a "Trinitas", "tres Personae", "una substantia", "sacramentum".
• 211: Alexandriai Szent Kelemen halála.
• 250. január 20.: Decius császár egy általánosan érvényes keresztényüldöző rendeletet ad ki Rómában. Fabianus pápa mártírhalála.
• 250: Fabianus pápa mártírhalála előtt hét püspököt küld Rómából Galliába, hogy hirdessék az evangéliumot.
• 254: Órigenész mártírhalála.
• 254-256: Az eretnekek keresztségéről folyó vita I. István pápa és Cyprianus között.
• 254: Órigenész mártírhalála.
• 257-258: Valerianus császár üldözési rendeletei. Szent Cyprianus vértanúhalála.
• 270-275 körül: Remete Szent Antal visszavonul a pusztába, majd megszervezi a szerzetesi életet.
• 293-305: A diocletianusi "nagy üldözés". Számtalan vértanú halála, pl.: Szent György, Szent Sebestyén, Szent Januarius, Szent Ágnes, Szent Kozma és Szent Damján.
• 305: I. Constantius Chlorus nyugaton megszünteti a keresztényüldözéseket.
• 305-311: Galerius császár keleten folytatja a keresztények üldözését, de 311-ben, halálos ágyán kiadja türelmi rendeletét. Utóda, Maximinus Daia ezt figyelmen kívül hagyja, és folytatja az üldözést.
• 312. október 28.: Konstantin császár győzelmet arat a milviusi hídnál. A hagyomány úgy tartja, hogy a csata előtti éjjelen Konstantinnak látomása volt, mely szerint Krisztus jele alatt győzni fog. Ezért másnap katonái a görög "Krisztus" szó (ΧΡΙΣΤΌΣ) első két betűjét (a khi-t és a ró-t) tették pajzsukra. A győztes csata után Konstantin törvényessé tette a kereszténységet. Ő maga nem sokkal halála előtt keresztelkedett csak meg.

Az Egyház felszabadulásától a II. Trulloszi Zsinatig (313-692) 

• 313: A keresztényüldözések megszűnése. Nagy Konstantin és Licinius a milánói ediktumban kijelenti, hogy a Római Birodalomkereszténységnek teljes vallás- és kultuszszabadságot biztosított, azaz engedélyezett vallás (religio licita) lett. Az Egyház visszakapta az elkobzott vagyonát is. semleges marad a vallások felé. Ezzel a
• 318: Áriusz elkezdi hirdetni nézeteit Alexandriában, amelyek gyorsan terjedni kezdenek az Egyházon belül.
• 321: Az Egyház vagyonhoz való jogának elismeréseként Konstantin császár Miltiádész pápának ajándékozza a lateráni palotát. A Lateráni Bazilika (Üdvözítőnk Bazilikája) a római püspök székhelye lett. Konstantin a vasárnapot állami ünnepnappá nyilvánítja.
• 323: Szent Pakhómiosz megalapítja kolostorát.
• 324. november 3.: Konstantin császár lerakja Byzantium (Konstantinápoly), a Római Birodalom új fővárosának alapjait.
• 325: Kirobban az ariánus vita Alexandriában, ami széles körű erőszakhoz és szakadásokhoz vezetett a kereszténységen belül.
• 325. június 19.^[12]: Összehívják az első egyetemes zsinatot Nikaiában, ahol elítélik az arianizmust. Megfogalmazzák a Niceai hitvallást, amelyben megvallják az Egyház Szentháromságban való hitét.
• 326. november 18.: I. Szilveszter pápa felszenteli a Szent Péter-bazilikát, amelyet Nagy Konstantin építtetett az apostol sírja fölé.
• 330. május 11.: Konstantinápolyt ünnepélyesen felavatják, és Konstantin átteszi ide székhelyét, Új-Rómának nevezve azt.
• 337. május 22.: Nagy Konstantin halála.
• 340: Euszébiosz, a történetíró halála.
• 340-350: Nagy harcok az arianizmussal.
• 342 körül: A majdnem egyetemessé váló szerdikai (ma Szófia) zsinat kimondta Róma legfelsőbb egyházi hatalmát, és a római püspöknek adta jogot a legfelsőbb bíráskodásra, beleértve a püspöki székek ügyeit is.
• 360: Julianus Apostata, az utolsó nem-keresztény császár uralkodásának kezdete. A pogányság támadó jellegű visszatérése.
• 367: Poitirers-i Szent Hilarius halála.
• 367: Nagy Szent Athanasziosz húsvéti levelében először sorolja fel a Biblia kánonját a ma is ismert összeállításban.
• 370 körül: Nagy Szent Vazul újjászervezi a szerzetességet.
• 373: Szent Athanasziosz halála.
• 380. február 27.: Nagy Theodosius császár a De Fide Catolica ediktumával kizárólagos államvallássá teszi a kereszténységet.
• 380. november 24.: Theodosius császár megkeresztelkedik.
• 381: Az I. konstantinápolyi zsinat. Az arianizmus ellen, illetve a Szentlélek istenségének határozottabb kimondása. Elnyeri végleges formáját a Nicea–konstantinápolyi hitvallás, amely máig a kereszténység egyik legelterjedtebb hitvallása, és a katolikus Egyház hivatalos hitvallásainak egyike.
• 382: A római zsinat, I. Damasus pápa alatt lefektette a Biblia kánonját, felsorolva az Ószövetség és az Újszövetség elfogadható könyveit.
• 390: Szent Ambrus, Milánó püspöke kiközösíti I. Theodosiusszalonikii vérengzés miatt. A császár alávetette magát az Egyháznak és bűnbánatot tartott, miután Ambrus visszafogadta. Nazianzoszi Szent Gergely halála. császárt a
• 391: Theodosius rendeletével betiltja az összes pogány szertartást.
• 397: Tours-i Szent Márton és Szent Ambrus halála.
• 400: Kiadják Szent Jeromos latin bibliafordítását, a Vulgatát. Az Ó- és Újszövetségi könyvek e roppant fontos összeállítása vált a ma is használatos katolikus bibliafordítások alapjává.
• 410. augusztus 24.: Az Alarik vezette vizigótok feldúlják és kifosztják Rómát.
• 430. augusztus 28.: Szent Ágoston halála.
• 431. június 22.: Az Efezusi egyetemes zsinat Nesztoriosz ellen kijelenti, hogy Jézus egyidejűleg mind ember, mind Isten, amellyel tisztázták a Szentháromságban betöltött szerepét. Deklarálták azt is, hogy Mária Istennek Anyja (Theotokos), valamint, hogy a niceai hitvallás végleges, és szent szöveg.
• 451. október 8 - november 1.: A Khalkédóni zsinat monofizitákdogmaként mondja ki - I. Leó pápa dogmatikus levele alapján -, hogy Krisztus egy személy két természetben, keveredés nélkül. Eutychést kiközösítik, és mindez a keleti egyházak szakadásához vezet. A zsinat megerősíti újból, hogy Jézus valóságos Isten és valóságos ember, valamint, hogy Szűz Mária az Isten Anyja. ellen
• 452: Nagy Szent Leó pápa találkozik Attilával, a hunok vezérével, és megállítja őt Mantovánál, lebeszélve Róma feldúlásáról.
• 455: A vandálok kifosztják Rómát.
• 461: Szent Patrik, Írország apostolának halála.
• 476. szeptember 4.: Romulus Augustulus lemondott a trónjáról, ami a Nyugat-római Birodalom bukását jelenti. Az ókori Egyház központja a Kelet-római, azaz Bizánci Császárság fővárosa, Konstantinápoly felé mozdult el. Ez vezetett végül oda, hogy az Egyház az keleti és nyugati részre oszlott a 11. században.
• 496: I. Klodvig, frank király katolikus hitre tér.
• 502: Symmachus pápa előírja, hogy világi ember nem szavazhat a pápára, valamint, hogy csak a magasabb klérusból lehet jelöltet állítani.
• 529: Nursiai Szent Benedek megírja reguláját - ami a mai nyugati szerzetesség alapja -, és megalapítja monostorát Monte Cassinon.
• 529: Elkészül Justinianus császár törvénykönyve, a Corpus Iuris Civilis, azaz a római joggyűjtemény első része.
• 533. január 2.: Mercuriust választják meg pápának. Ő volt az első pápa, aki uralkodói nevet vett fel, s így lett II. János pápa. I. Justinianus bizánci császár hozzá folyamodott egy teológiai vita megoldásáért, és hűséget is fogadott neki.
• 533: A Digesta, a Corpus Iuris Civilis második részének a kiadása. Az első rész törvényerőre emelkedik.
• 536: Belizár, Justinianus császár hadvezére visszafoglalja Rómát az osztrogótoktól.
• 553: A II. konstantinápolyi zsinat elítéli Órigenész tévedéseit, és az ún. "Három fejezet"-et, valamint megerősíti az első négy egyetemes zsinat döntéseit.
• 590: Nagy Szent Gergely pápa megválasztása. Megreformálja az egyházkormányzatot és az adminisztrációt. A gregorián énekek bevezetése a liturgiába.
• 590: Szent Kolumbán Galliába érkezik 12 társával, és kolostort alapít.
• 596: Gergely pápa elküldi Canterburyi Szent Ágostont a pogány Anglia megtérítésére.
• 638: A muszlimok elfoglalják a keresztény Jeruzsálemet és Szíriát.
• 642: A muszlimok meghódítják Egyiptomot, majd egész Észak-Afrikát.
• 664: A whitby-i zsinat egyesíti a kelta egyházat Angliában a Katolikus Egyházzal.
• 678: Az arabok megostromolják Konstantinápolyt.
• 680: A III. konstantinápolyi zsinat Agatho pápa pápa tanítása alapján elvetette a monotheletizmus tanát.
• 691-692: A II. trulloszi zsinat ("Quinisextum") az egész kereszténységben egyetemessé akarta tenni a bizánci szokásokat. I. Sergius pápa, II. Jusztinianosz császár határozott akarata ellenére sem fogadta el a zsinat döntéseit, és a későbbi pápák se. Ettől kezdve a császárok és a pápák viszonyában gyökeres változás kezdődött, illetve a nyugati egyház erőteljesen erősödni, míg a keleti egyház gyengülni kezdett.

Oldal: Egyháztörténelem (I.)
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2024 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat