Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek

Ez a honlap Magyarország várait, várromjait és kastélyait igyekszik bemutatni, a sötét középkor hadviselésével együtt.



Bevezető



A kastély szó latin eredetű, több változatban (“kastellom”, “kastellum”, “castrum”, “castellum”, “kastell”, “kastel”) előforduló fogalom, “kis tábor” jelentéssel. A fogalom jelentéstartalma időről időre változáson ment át, s ezzel összefügg, hogy az említett elnevezések jelentése egyik történeti korban sem kellőképpen meghatározott. Kastély szavunk “ma megszokott értelmét akkor érte el, amikor erődített, védelmi jellege megszűnt, vizesárkai eltűntek, sarokbástyái pedig barokk rizalitokká szelídültek … kastélynak az egykori főnemesség, vidéki, parkos környezetben épített, nagyszabású, összetett alaprajzú és változatos, festői tömeghatású lakóépületét nevezzük. Ennek a fogalomnak a barokk kastély a megfelelője”. 




A magyarországi kastélyépítészet fejlödéstörténete

A középkori vár és reneszánsz kastély

o királyi várépítészet és

o erődített földesúri központok a középkorban
(ágyúhasználat előtti gótikus vártípusok)

o királyi várépítészet
(uralkodói reneszánsz palota és végvárak) valamint

o erődített földesúri magánvárak
(ágyúhasználathoz alkalmazkodó, itáliai hadmérnöki létesítmények)

A barokk kastély

o királyi palotaépítés
(uralkodói rezidencia) és

o főúri kastélyépítészet –
rezidenciális birtokközpont (reprezentatív urbánus)

o “mulatókastély”
(kulturális reprezentációs szerep)



Jellemzők

Telepítés: sík terepen, településen belül, architektonikus kerttel övezve, tájépítészeti szubordinatív kompozícióban.

Tömegalakítás, homlokzatképzés: rizalitokkal tagolt, középaxis hangsúlyával (manzárd-kupola) kialakított kiegyensúlyozott tömeg; kompozicionális homlokzatok, plasztikus részletekben gazdagok

Téralakítás- és szervezés: U-alakú alaprajzi elrendezés, díszudvarral (cour d’honneur) a kert felé; bejárati axisra szimmetrikusan szervezett, kocsialáhajtó-lépcsőház-fogadóterem reprezentatív térsorával, hierarchikusan feltárt emeleti (“bel étage”) szobasor (enfilade); oldalfolyósóval kialakított másfél traktus.




Gyürky-Solymossy Kastély

Bátonyterenye


Bátonyterenye címere



A kisterenyei városrész nevezetességei közé tartozik az 1790-ben épült késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos Gyürky-Solymossy kastély, illetve annak 13 hektáros ősparkja, ami számos ritka növényzete miatt természetvédelmi terület. Abonyi Lajos író emlékműve is itt látható.




Pusztatemplom 

Nagybátony falunak nevezett településrészétől keletre a mai templomtól kb. két kilométerre Felsőlengyend közelében egy domb tetején templom romjai találhatók. Történelmi adatok alapján az Árpád-házi királyokPuszta Clastrom néven szerepel. Alaprajza latin kereszt, két oldalán egyforma nagyságú sekrestye és vendégház volt, alatta kriptaszerű temetkezőhely, amit az ásatások alkalmával talált nagy mennyiségű emberi csont is bizonyít. A romok körül védő és várfal nyomai is kivehetők. 1277-ből már vannak adatok a templomról és egy bizonyos Ulrik nevű őrszerzetesről, ami arra utal, hogy várszerű építmény volt a pusztatemplom, hiszen őrszerzetes csak várszerűen erősített helyen tevékenykedhetett. A falu 1555-ben behódolt a töröknek. A szájhagyomány szerint a templom körül csatározások folytak, azt is mondják, hogy a templom kriptájába magas rangú török tisztségviselőt és katonát is eltemettek. A török kiűzése után az 1700-as években a pusztatemplom elvesztette jelentőségét. A történelem viharainak és az idő vasfogának egyre nehezebben állt ellen, az akkori földbirtokos nem törődött vele, s a romosodó templomot 1735-ben lebontották. Köveit felhasználták a ma is meglévő, de a tűzvészekben gyakran megrongálódott nagybátonyi templom építéséhez. Az 1930-as években a templom környékén feltárásokat végeztek. A szájhagyomány szerint templomi kegytárgyakat és török fegyvereket találtak, noha a feltárások anyagát saját szemével nem látta senki. 





Tura


Első említése egy 1220-ban keletkezett oklevélen (Váradi Regestrum), Thwra néven történt. Az Ákos nemzetség ősi birtoka volt, amit 1425-ben a nemzetség leszármazottja Prodavizi Ördög Miklós Zsigmond királynak adományozott, más birtokokért cserébe.

Egy 1523-as oklevél bizonyítja, hogy a település vámmal rendelkező mezőváros volt. 1544-ben, Buda eleste után a város török kézre került, de soha nem néptelenedett el teljesen, temploma pedig átvészelte a hódoltság idejét. Hiába verték szét ugyanis 1594-ben Forgách Simon huszárjai a Hatvan felmentésére érkező török sereget, ezután még évszázados oszmán hegemónia következett. 1633-34-ben a török adóösszeírásában a budai szandzsák pesti náhijéjében szerepel, két adóköteles telekkel. A Porta uralma alóli felszabaduláskor 61 család élt itt, az akkori összeírásban szereplő családnevek a mai napig is használatosak. Igazi benépesülése a 18. századra tehető. A mezőgazdasági tevékenység következtében felvirágzott a kereskedelem, a megtermelt árut Buda, Pest, Miskolc, Hatvan, Vác, Gyöngyös piacain értékesítették. A terület 1740-ben a szomszédos Hévízzel együtt Hévizi Nagy Antal tulajdonába került és a királytól adómentességet kapott. A római katolikus templom anyakönyvét 1702-től vezetik. 1720-ban az adóösszeírásokban 59 adóköteles porta szerepelt.

A helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. 1910-ben 900 házat és 4759 lakost tartottak nyilván. 1849. július 20-án itt volt a 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb lovassági ütközete Perczel Mór honvéd tábornok és Alekszandr Petrovics Tolsztoj cári altábornagy csapatai között. A vesztes csata után a falu szélén lévő Honvéderdőben temették el a turai Szele Andor huszárőrmestert és 17 társát. Sírjukat kegyelettel ápolják, a falu főterén pedig emlékoszlopot állítottak tiszteletükre.
















































































































Weblap látogatottság számláló:

Mai: 33
Tegnapi: 12
Heti: 61
Havi: 3 127
Össz.: 422 493

Látogatottság növelés
Oldal: Kastély (A kastély fogalma)
Várak-Várromok-Kastélyok (Hadviselés) Lovagi Kultúrák és Kézifegyverek - © 2008 - 2017 - varak-varromok-kastelyok.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »